Az európai uniós külügyminiszterek kétnapos informális találkozójának zárónapján – amelyen John Kerry, az amerikai diplomácia vezetője is jelen volt – a tisztségviselő azt is bejelentette, hogy a résztvevők üdvözölték Francois Hollande francia államfő állásfoglalását, amely szerint országa megvárja az ENSZ-jelentést, mielőtt bármiféle katonai beavatkozásról döntene.
A vilniusi találkozó résztvevői mindenesetre szükségesnek tartják a határozott válaszadást. Ezt Guido Westerwelle német külügyminiszter is leszögezte Vilniusban, bejelentve, hogy Németország is csatlakozik ahhoz a G20-csúcson pénteken született nyilatkozathoz, amelyben az Egyesült Államok és tíz másik résztvevő Szíriával szemben erőteljes nemzetközi választ sürgetett. Előző nap még Németország – az uniós résztvevők közül egyedül – nem támogatta a dokumentumot, álláspontját azzal indokolva, hogy tiszteletben kell tartani az európai döntési folyamatot.
Üdvözölte a német vélemény változását Laurent Fabius francia külügyminiszter, kijelentve: „az, hogy Európa együtt van, jó dolog”. Elégedetten szólt a tanácskozás eredményeiről, miközben Franciaország az utóbbi napokban eléggé elszigeteltnek tűnt Európában, egyedül védelmezve a Szíria elleni csapás tervét.
A zárónyilatkozatot felolvasó Ashton asszony közölte: a jelenlévők egyöntetű véleménye szerint „erős bizonyítékok szólnak amellett, hogy a szíriai rezsim felelős a (vegyifegyver-)támadásért”, amelynek több száz, más adatok szerint ezernél is több halottja volt Damaszkusz környékén.
John Kerry üdvözölte a szombati záródokumentumot. „Nagyon hálásak vagyunk a mai találkozóról kiadott, Szíriára vonatkozó nyilatkozatért, amely erőteljes nyilatkozat az elszámoltathatóság szükségességéről” – mondta az amerikai miniszter, miután találkozott európai uniós kollégáival. Más kérdésről szólva ugyanakkor lebeszélni igyekezett az európaiakat arról az új EU-irányvonalról, amely bojkottot hirdet a megszállt palesztin területeken törvénytelenül létesült zsidó telepekkel szemben.
Angela Merkel német kancellár közben Oranienburgban egy választási kampánygyűlésen védelmébe vette azt, hogy pénteken Szentpéterváron húzódozott a Szíriáról szóló nemzetközi nyilatkozat aláírásától. Merkel fontosnak nevezte a közös uniós álláspontot ezzel kapcsolatosan.
Hevesen lőtték a kormányerők a lázadók állásait szombaton a szíriai főváros közelében, megöltek 16 embert – közölte az Emberi Jogok Szíria i Megfigyelő Központja (OSDH). A londoni székhelyű emigráns szervezet értesülései szerint tüzérségi és aknatűz zúdult a Damaszkusztól délre fekvő Moldohíja mezőgazdasági területre, 14 felkelő, egy gyermek és egy másik civil halálát okozva.
Ugyancsak a központ tájékoztatása szerint heves harcok folytak lázadók és Bassár el-Aszad elnökhöz hű erők között Maalúla keresztény falu körül. A felkelők hétfőn kezdődött térségbeli előrenyomulásának az élén hírek szerint az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz kötődő elemek állnak, súlyosbítva a félelmeket a szíria iak és különösen a vallási kisebbségek körében amiatt, hogy az iszlamista szélsőségesek egyre jelentősebb szerephez jutnak a rezsim elleni lázadásban.
Azonnali beavatkozásra sürgette a nemzetközi közvéleményt a Bahreint, Kuvaitot, Ománt, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart és Szaúd-Arábiát tömörítő Öböl menti Együttműködés Tanácsa (GCC), hogy a szíriai nép megszabaduljon Bassár el-Aszad elnök kormányának „zsarnokságától”. „A népirtás és az emberi jogok súlyos megsértései, amelyekkel a szíria népnek szembe kell néznie, azonnali beavatkozást követelnek a nemzetközi közösség részéről” – jelentette ki egy közleményben Abdel-Latíf az-Zajáni, a perzsa-öbölbeli tanács főtitkára. A beavatkozás céljának annak kell lennie, hogy „a testvéri szíriai nép megszabaduljon rezsimje zsarnokságától, és szenvedése véget érjen” – tette hozzá.
Akbar Hásemi Rafszandzsáni volt iráni államfő tagadta szombaton a neki tulajdonított szavakat, amelyekkel állítólag elítélte vegyi fegyverek bevetését „a szíriai hatalom által” saját népe ellen.
