Iraknak különleges helyzete van a közel-keleti térségben, amennyiben síita kormánya jóban van a szintén síita Iránnal, és szintén jó a viszonya Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjével, valamint – Zebari szerint – annak ellenzékével is. Továbbá szoros kapcsolatok fűzik – a Szaddám Huszein iraki diktátort elűző, amerikai vezetésű háború után – Washingtonhoz.
Az iraki diplomácia vezetője elmondta, hogy Róháni júniusi megválasztása óta Bagdad számos megbeszélést folytatott amerikaiakkal és irániakkal. „Nem mondanám, hogy a szerepünk döntő volt, de segített” – hangoztatta. Amikor Róháni már az első fordulóban földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, Irak sok más ország előtt felismerte, hogy „ez igazi (győzelem), mert ha a rezsim el akarta volna gáncsolni, kierőszakolhattak volna egy második választási fordulót, de nem tették”.
Zebari „nagy áttörésnek” nevezve üdvözölte a Washington és Teherán közötti legújabb fejleményeket, és kifejezte országa készségét, hogy bármilyen szerepet játsszon a két ország közötti párbeszéd sikerében.
„Derűlátók vagyunk azt illetően, ami nemrég az ENSZ-ben történt” – tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy az amerikai–iráni viszony fejlődéséhez szükség van a közvetlen tárgyalásokra, de szerinte ahhoz még „túl korán van”.
Barack Obama amerikai elnök és Róháni pénteken negyedórás telefonbeszélgetést folytatott egymással, ami az 1979-es iráni iszlám forradalom óta a legmagasabb szintű kapcsolatfelvétel volt a két ország vezetői között.
Az iraki külügyminiszter szerint az új iráni elnök komolyságának jele, hogy Dzsavád Zaríf külügyminisztert nevezte ki nukleáris főtárgyalónak, kivéve e kulcsfontosságú ügyet a biztonsági erők kezéből, mégpedig a klérus látható jóváhagyásával. Azt is a valódi változások jelének tekinti Zebari, hogy Irán kész felújítani a holtpontra jutott tárgyalásokat vitatott atomprogramjáról.
