Nem a fegyverekkel van a baj?

A támadófegyverek betiltása már nem is téma az újabb borzalmas lövöldözést követően, helyette ezúttal a mentális gondokkal küzdők ellátására koncentrálnának az amerikaiak.

Amikor tavaly decemberben a húszéves Adam Lanza húsz kisgyermeket és hat felnőttet mészárolt le egy newtowni általános iskolában, egy rövid pillanatra úgy tűnt, történni fog valami a fegyverviselés frontján. Republikánus és demokrata politikusok egyaránt a „támadófegyverek” betiltásáról és a háttérellenőrzések szigorításáról kezdtek beszélni, mire azonban 2013 áprilisára szavazásra bocsátották a szigorítást szabályzó törvényt, az akarat elpárolgott, és a rendelkezés már a szenátusban elvérzett. Hétfőn újabb őrült fegyveres rontott be egy újabb középületbe, ezúttal tizenkét ártatlant vitt magával a halálba. Az amerikai média és a politikusok ezúttal már nem is beszélnek a fegyvertörvények szigorításáról; már azt is előrelépésnek tartanák, ha legalább a mentálisan zavart emberekkel – mint amilyen a hétfői tettes, Aaron Alexis is volt – figyelmesebben bánna az állam.

Az incidens óta befolyó információk szerint ugyanis Alexis egy évtizede rendszeresen olyanokat tett, amik zavart elmeállapotra utaltak. 2004-ben dührohamában kilőtte egy gépkocsi kerekeit, mivel tulajdonosa „nem tisztelte eléggé”, 2008-ban egy kocsmában tört-zúzott, majd összetűzött a kiérkező rendőrökkel, 2010-ben a padlón át az alatta lévő lakásba lőtt – állítása szerint véletlenül. A leginkább árulkodó jelzés azonban a múlt hónapban érkezett: a későbbi lövöldöző felhívta a rendőrséget, és azt állította, három férfi követi, akik a falakon át suttogva beszélnek hozzá, és valamilyen mikrohullámú készülékkel támadják a testét, amitől napok óta nem tud aludni. A rendőrök az aggasztó információkat megosztották az Alexist közvetve alkalmazó haditengerészettel, akik azonban nem tettek semmit.

Ezeknek az ismételten előforduló erőszakos cselekményeknek már aggasztania kellett volna a hatóságokat, vélik a The New York Timesnak nyilatkozó pszichiáterek. „Az erőszakot mindig nagyon nehéz előre jelezni, de az oktalan, irányíthatatlan düh általában világosan mutatja, hogy az illető kezdi elveszteni az eszét” – fogalmazott dr. Rachel Yehuda. A Columbia Egyetem pszichiáterprofesszora szerint a rendőrök óriásit hibáztak. „Olyan dolgokat néztek el Alexisnek, amiket nem lett volna szabad. Közölte a rendőrökkel, hogy hangokat hall, és erre sem tettek semmit? Úgy tűnik, a hatóságoknak fogalmuk sincs a mentális problémákról” – nyilatkozta dr. Michael Stone.

Talán Alexis egyértelműen aggasztó elmeállapota miatt, de az amerikai közbeszéd is a mentális problémákkal küzdő állampolgárokra koncentrál a fegyverek láthatóan lehetetlen betiltása helyett. „Alexis egy olyan fegyvert választott, amit saját bevallása szerint maga Joe Biden, az Egyesült Államok alelnöke is támogat: egy vadászpuskát. Tehát hétfőn akkor is gyilkolhatott volna, ha automata fegyverekhez nem lehet hozzájutni. A szigorítás támogatói által gyakran javasolt más megoldások sem segítettek volna: a gyilkos tökéletesen legálisan szerezte fegyverét, átment a háttérellenőrzéseken, nem használt magas kapacitású tölténytárat sem. Felesleges a fegyverekre koncentrálni, itt az idő, hogy végre elővegyük az igazi problémát, a mentális betegségeket” – magyarázza Rich Lowry, a National Review szerkesztője. „El kell érnünk, hogy ezek a zavart emberek megfelelő kezelésben részesüljenek.”

A The New York Times szerint is a veszélyes elmebetegek szigorúbb ellenőrzése lehet az az út, amelyen elindulhat a fegyverek kérdésében mélyen megosztott amerikai politika az újabb mészárlás megakadályozása felé. Két szenátor – egy republikánus és egy demokrata – már szerdán levélben figyelmeztette kollégáit a késlekedés veszélyességére. „A közelmúltban bekövetkezett tömegmészárlások és a mentális betegségek között egyértelmű a kapcsolat, ezért fontos, hogy minél hamarabb törvényben gondoskodjunk a megoldásról” – írta Kelly Ayotte és Mark Begich. „Ha valaki hangokat hall, az egyértelműen a skizofrénia jele. Nem szabadna, hogy fegyver kerüljön egy ilyen ember kezébe” – fogalmazott Tom Coburn republikánus szenátor is.

A megoldás azonban a látszólag kétpárti egyetértés ellenére sem látszik közelinek, még a jobb mentális ellátás viszonylag kevéssé ellentmondásos kérdésében sem. A fegyverviselés szigorításának egyes hívei ugyanis elutasítják a mentális betegek ellátásáról szóló vitát, attól tartva, hogy az eltereli a figyelmet a – szerintük – igazi problémáról: a fegyverekről. Az ellentábor azonban épp attól tart, hogy ha ebben a kérdésben engednek, azzal kinyitják az ajtót a további, már a féltett fegyverek elvételére irányuló szigorító lépéseknek. Debbie Stabenow demokrata szenátor hetekkel ezelőtt benyújtott egy törvénytervezetet, mely többek között új szabványokat vezetne be a mentális gondokkal küzdő betegek ellátásának terén, például éjjel-nappal nyitva tartó krízisközpontokat hozna létre, amelyekhez bárki bármikor fordulhatna. A rendelkezést republikánusok is támogatják, de egyelőre még szavazásra sem került a szenátusban. „Sajnos politika az egész” – foglalta össze a problémát Coburn.

(The New York Times, nytimes.com; CNN, cnn.com; National Review, nationalreview.com; Bloomberg, bloomberg.com)