Rakétákat lőttek ki a Közel-Kelet irányába

Két rakétát indítottak el a Földközi-tengerről keleti irányba. Izrael először tagadta, majd elismerte a kilövést, nem tudni, miért.

Izrael kedden rakétakísérletet hajtott végre a Földközi-tengeren egy amerikai rakétavédelmi rendszer kipróbálása céljából – közölte az izraeli védelmi minisztérium. Az ITAR-TASZSZ szerint az izraeli védelmi minisztérium szóvivője megerősítette, hogy közös izraeli-amerikai rakétakísérletet végeztek az izraeli Hec–2 rakétavédelmi rendszer kipróbálására. Az első, célpontnak használt Anchor (Horgony) rakétát közép-európai idő szerint 8.15-kor indították el.

Izraeli szakértők szerint a célpontnak használt rakétát minden valószínűség szerint az izraeli légierő egyik repülőgépéről indították a Földközi-tenger felett. Az izraeli védelmi minisztériumban nem szokták pontosítani a rakéták kilövésének módját.

Érdekes kérdés, hogy vajon miért tagadta a kilövést a szóvivő az akció után nem sokkal. A védelmi minisztérium a rakétaindítást követően ugyanis még azt nyilatkozta, az izraeli hadseregnek nincs tudomása semmilyen rakétakilövésről a Földközi-tenger keleti részében.

A RIA hírügynökség az orosz védelmi minisztériumot idézte, amely a Reuters kérdésére nem foglalt állást a rakéták kilövésével kapcsolatban. Egyelőre nem tudni, hogy mindennek köze van-e a szíriai konfliktushoz.

A moszkvai szíriai nagykövetség közlése szerint nem volt légiriadó Damaszkuszban, és robbanásokat sem tapasztaltak. Az Egyesült Államok hivatalos képviselője CBS-nek azt nyilatkozta, hogy sem amerikai hajó, sem repülő nem indított rakétát. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma ugyanakkor azt közölte, tudtak a ballisztikus rakéták indulásáról, de semmi közük nem volt hozzá – olvasható az portálon. Minden bizonnyal itt van a kutya elásva, ugyanis a kilövésről szóló cáfolatok elvileg ballisztikus rakéta indításáról szóltak.

Az ENSZ szóvivője helyi idő szerint keddre virradó éjjel New Yorkban közölte, hogy az összegyűjtött mintákat Hágából indították útnak, és az elemzésük rögtön érkezésük után haladéktalanul megkezdődik. „A kiválasztott laboratóriumok felkészültek erre” – fogalmazott a szóvivő, azt azonban nem említette, hogy mely országokról van szó.

Korábban olyan információk voltak, hogy a mintákat világszerte legalább fél tucat laboratóriumba küldik szét elemzésre, olyan országokba, amelyek politikailag nem érintettek a csatározásokban. Annak érdekében, hogy minél megbízhatóbb eredmények szülessenek, minden mintát legalább két laboratóriumban vizsgálnak meg. A szövet-, vér- és talajminták elemzése várhatóan körülbelül három hétig tart.

A svéd Ake Sellström vezette csoport csaknem két hetet töltött Szíriában, ahol a kormány és a fegyveres ellenzék egymást vádolja azzal, hogy mérgező gázt vetett be a belháború egyes színterein.

A világszervezet szóvivője bejelentette azt is, hogy Ban Ki Mun főtitkár továbbra is szoros kapcsolatban áll a Biztonsági Tanács öt állandó tagjával, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Nagy-Britanniával és Franciaországgal. A főtitkár kedden a szíriai fejleményekről tájékoztatni kívánja a BT nem állandó tagjait is.

Az ENSZ menekültügyi főbiztosa, António Guterres kedden reggel Genfben jelentette be, hogy már több mint kétmillióan menekültek el a közel-keleti országból a polgárháború két és fél évvel ezelőtti kitörése óta. A jelentésből kitűnt, hogy napi átlagban mintegy 5 ezren menekültek el, sokan közülük egy szál ruhában, minden vagyonukat, ingóságaikat is hátrahagyva.

Szíria az évszázad hatalmas tragédiájává vált, olyan szégyenletes humanitárius katasztrófává, ami példátlan szenvedéssel jár együtt – fogalmazott António Guterres. A jelentésből kitűnt, hogy csaknem 1,8 millióan az elmúlt egy évben hagyták el Szíriát.

A több mint kétmillió menekült mintegy 97 százaléka a Szíriával szomszédos országokban keresett biztonságot és humanitárius segélyt. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa hangsúlyozta, hogy mielőbb szükség van a menekülteket befogadó országok nemzetközi támogatásának fokozására.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) még nem kezdte meg a fegyverszállítást a szíriai ellenzéknek annak ellenére, hogy az erről szóló döntést még júniusban fogadta el Washington – írta internetes oldalán a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap. Az újság amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva azt állította, a késlekedés azzal magyarázható, hogy a CIA-nak nem sikerült megtalálni azokat a szállítási útvonalakat, csatornákat, amelyek szavatolnák a fegyverek eljuttatását a mérsékelt szíriai ellenzékhez, és azok nem kerülnének az iszlamistákhoz.

A lap azt is közölte, hogy Barack Obama elnök kormányzata jelenleg nem akarja az erőegyensúly megbontását az ellenzék javára Szíriában, mert győzelme esetén megnövekedne az iszlamista csoportok befolyása az országban. A The Wall Street Journal értesülése szerint a Fehér Ház felkérte a védelmi minisztériumot, hogy a Szíria ellen tervezett rakétacsapásoknál vegye figyelembe, a támadásnak nem feltétlen célja Bassár el-Aszad elnök rendszerének megdöntése.

„A Fehér Ház segíteni akar a felkelőknek, de nem akarja győzelmüket. A kormányzat nem akarja például, hogy a légicsapások révén úgy változzanak meg az erőviszonyok, hogy az iszlamisták megerősödjenek Aszad bukását követően” – emelte ki a WSJ.

Az amerikai kongresszus idén júliusban hagyta jóvá az amerikai kormányzat terveit, hogy megkezdje a fegyverszállításokat a szíriai ellenzéknek a CIA szállítási csatornáin keresztül. Az amerikai médiaértesülések szerint az amerikai kormány csupán könnyű lőfegyvereket és a hozzá való lőszereket szándékozott szállítani a szíriai ellenzéknek.

Egyre nagyobb nyomás nehezedik a brit kormányra a szíriai beavatkozás elvetése miatt. Londoni stratégiai elemzők szerint a hagyományos brit-amerikai viszonyrendszerben komoly károkat okozhat a parlamenti döntés. Mint az már korábbról is ismert, a brit parlament alsóháza a múlt héten – általános meglepetésre – kis többséggel ugyan, de leszavazta Nagy-Britannia részvételét a szíriai rezsim ellen tervezett úgynevezett nemzetközi katonai beavatkozásban. Ezután a konzervatív-liberális kormánykoalíció vezetői – élükön David Cameron miniszterelnökkel – több nyilatkozatban is egyértelműen leszögezték, hogy a kormány tartja magát a törvényhozási döntéshez, és nem lesz újabb parlamenti szavazás. Hétfőn azonban több konzervatív politikus is ennek újbóli meggondolását sürgette.