Az államfő annak nyomán határozott erről, hogy augusztus 23-án harminchárom ember vesztette életét Santa Cruz Palmasola börtönében a rabok két csoportja között kirobbant, tragikusan végződött verekedés és tűzvész következtében.
Morales – mint idézik őt a hírközlő eszközök – ennek az esetnek a nyomán határozta el magát arra, hogy sürgős megoldást keressen a mostoha börtönviszonyokra, aminek részben az igazságszolgáltatás lassúsága is az oka. Tíz fogolyból nyolcnak az ügyében még nem született ítélet, s vannak olyanok, akik húsz év óta rács mögött vannak jogerős ítélet nélkül.
A bolíviai úgynevezett terroristaper legutóbbi tárgyalási napján Tóásó Előd azt vallotta, hogy két barátját, Magyarosi Árpádot és Rózsa-Flores Eduardót kivégezték a kommandósok, amikor rájuk törtek a szállodájukban – jelentette kedden a bolíviai sajtó.
Tóásó Előd szerint másfél év múlva születhet ítélet az ügyében, és úgy véli, mindenképpen elítélik, mert „ez a (bolíviai) kormány parancsa”. Tóásó a Hír TV-nek szeptember elején nyilatkozott helyzetéről.
Tóásó Előd érdekében egyébként már fellépett Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára is.
„Nem nagyon ismertem az igazságszolgáltatásnak ezt a vonatkozását. Sajnos olyan dolgoknak kell történniük, mint ami Palmasolában történt, hogy tájékozódhassak e témában. El kell ismerni a hatóságoknak ezt a súlyos hibáját” – mondta Morales.
Az elnöki rendelet – amelyet a parlamentnek utólag még jóvá kell hagynia – közkegyelemben és amnesztiában részesíti a bebörtönzöttek adott kategóriáit.
Az ABI és az ANF bolíviai hírportál, valamint az El Deber Santa Cruz-i napilap és több más újság szerint közkegyelemben vagy amnesztiában azok részesülnek majd, akiket legfeljebb nyolcévi elzárásra ítéltek „kisebb súlyú” bűnökért. Vonatkozhat az idős emberekre, a huszonöt évnél fiatalabbakra, a súlyos betegekre, a súlyosan fogyatékosokra, illetve olyan szülőkre, akik tizenkét esztendősnél fiatalabb gyermekeikkel kénytelenek együtt lenni a börtönben (Bolíviában ezt megengedi a törvény.) Kedvezményezettjei lehetnek az intézkedésnek azok az előzetes letartóztatásban lévő személyek, akiknek a pere már négy éve húzódik bármiféle eredmény nélkül.
A rendelkezés hatálya ugyanakkor nem terjed ki azokra a vádlottakra vagy elítéltekre, akiket gyilkosság, kiskorúak elleni erőszak, hazaárulás, kémkedés, emberkereskedelem, terrorizmus, szeparatizmus, sikkasztás, korrupció, valamint kábítószer-csempészet miatt vonnak vagy vontak büntetőjogi felelősségre. Ennek értelmében a magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Előd és vádlott-társai – akik ellen „terrorizmus” vádjával folyik per – nem vonatkozik az elnök kegyelmi rendelete.
Más kérdés, hogy Tóásót és a horvát–bolíviai állampolgár Mario Tadicot immár több mint négy év óta tartják fogva, holott a bolíviai törvények értelmében senkit nem lehet három évnél tovább előzetes letartóztatásban tartani.
