Az EP júliusi plenáris ülésén az állampolgári jogokkal, bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottságot (LIBE) bízta meg a vizsgálat lefolytatásával, a testületnek pedig az év végéig kell véglegesítenie jelentését, amelyről várhatóan januárban szavazhat az EP – ismertette a LIBE spanyol szocialista elnöke, Juan Fernando López Aguilar. A vizsgálat jelentéstevője a brit munkáspárti Claude Moraes lett.
Az első meghallgatáson szót kapott Alan Rusbridger, az adatgyűjtést feltáró brit The Guardian főszerkesztője, Jacques Follorou, a francia Le Monde zsurnalisztája, aki Franciaországban derített fényt az NSA-hez hasonló ügyekre és Jacob Applebaum is, a jelenleg Németországban élő amerikai internetes biztonsági szakértő, hacker. Az eredeti tervek szerint a sztorit kirobbantó, Brazíliában lévő Glenn Greenwald is bejelentkezett volna interneten keresztül, de ez végül elmaradt, a LIBE-elnök szerint nem sikerült megfelelő időpontot találni.
A megfigyelés technológiájáról és mikéntjéről Applebaum szolgált a legtöbb információval, aki kifejtette, hogy az adatszerzés ilyen esetekben három módon zajlik: egyrészt adott a PRISM, amelynek keretében cégekkel együttműködve, azok tudomásával és beleegyezésével az adott cég infrastruktúrájába építik be a megfigyelő eszközöket, másrészt az úgynevezett „upstream” adatgyűjtés révén, amikor a hírszerzés kívülről figyeli bizonyos felek között a kommunikációt. Ilyen Applebaum szerint a brit Tempora-rendszer is. Harmadrészt pedig az így meg nem figyelhető kommunikációból eddig kevéssé feltárt módon informatikai behatolással szereznek adatokat.
Az amerikai hírszerzés költségvetésének titkos részleteit ismertette augusztus végén a The Washington Post című lap Edward Snowden amerikai informatikusra, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatmegfigyelési programjainak külföldre szökött leleplezőjére hivatkozva.
Az NSA dollármilliókat fizetett több internetes óriáscégnek, hogy készségesen működjön együtt a PRISM elektronikus megfigyelési rendszer programjában, miután egy bírósági cég két évvel ezelőtt alkotmányellenesnek nyilvánította az ügynökség bizonyos tevékenységeit – derül ki egy titkos anyagból, amelyet a brit The Guardian tett közzé pénteken. Az ügyet érintő hivatalos dokumentumok szerint a Google, a Yahoo, a Microsoft és a Facebook is az említett cégek között volt, az NSA állítólag nem sajnálta a pénzt tőlük az online lehallgatásért fizetendő pluszkiadások fedezésére. Mindemellett kiderült, hogy az ENSZ-et megfigyelik. A szervezet az Egyesült Államokhoz fog fordulni amiatt, hogy a Der Spiegel jelentése szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség behatolt a világszervezet videokonferencia-rendszerébe – jelentette ki augusztus 27-én New Yorkban Farhan Haq, az ENSZ egyik szóvivője.
