Ettől nagyon tartanak Bukarestben

Bukarestben a magyar külpolitika keleti törekvései miatt nagy az aggodalom.

Meglehetősen érdekes interjút adott Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója és a Fekete-tengeri Egyetemi Alapítvány elnöke a Ziare.com-nak Románia és Magyarország geopolitikai helyzetéről. A beszélgetésben arra hívta föl a figyelmet, hogy milyen veszélyek rejlenek Budapest és Moszkva jó kapcsolatában, amelyek mögött az erdélyi autonómia ügye is felrémlik – tájékoztatott az Eurocom – Romániai Sajtófigyelő.

„Bármennyire elszigetelt is lenne egy adott pillanatban Magyarország nemzetközi szinten, akkor is több külpolitikai kommunikációs csatornája lesz, mint egy elszigetelt Romániának” – hangsúlyozta. Véleménye szerint ha a dolgok úgy fognak alakulni, ahogy most tűnnek, a Moszkva–Budapest-tengely rendkívül jelentőssé és Bukaresttel kapcsolatosan sokkal befolyásosabbá fog válni, mint ahogy azt szeretnék Romániában. Másképp mondva, nem Magyarországtól kell félnünk, hanem Budapest stratégiai partnerségétől Moszkvával – tette hozzá Dungaciu.

A szakértő szerint a Budapest–Moszkva-partnerség 1989 után hallgatólagos, nem közvetlen formát vett fel, ami Bukarestet leginkább a Moldovai Köztársasággal kapcsolatosan érintette hátrányosan. Magyarország EU-csatlakozása után Brüsszel moldovai európai képviseletének minden fontos tisztségét Magyarország kapta meg, így többek között hazánk nagykövetsége lett a Schengen-központ – emlékeztetett a külpolitikai elemző.

„Márpedig az világos, hogy mindezekre nem kerülhetett sor Moszkva hallgatólagos beleegyezése nélkül, még ha nem is a bátorításával. Abban az időszakban, amikor Románia diplomatáit sorra kiutasították, a magyar nagykövetek Voroninnal (Moldova korábbi elnöke) jártak vadászni, ma pedig nagyon aggódnak a moldovai orosz kisebbség helyzete és jogai iránt” – nyilatkozta Dungaciu.

A kutató szerint az Orbán-kormány hivatalba kerülése után a budapesti magyar hivatalosságoknak rendszeresen vannak állásfoglalásaik a transznisztriai kérdésben, autonómiát kérve a régiónak – nyilvánvalóan Erdélyre gondolva. Arra is emlékeztetett, hogy Magyarország moldovai nagykövete 2013 januárjában Gagauzia Autonóm Területi Egységbe látogatott, egy orosz ajkú és autonóm régióba, ahol találkozott Mihail Formuzal baskánnal, szeptemberben pedig a Hargita Megyei Tanács elnöke elküldte Formuzalnak egy Hargita megye és Gagauzia régió közötti együttműködési megállapodás tervezetét.

Dungaciu úgy látja, Bukarestnek igazán olyan nyilatkozatok miatt kell aggódnia, amelyet Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium politikai igazgatója két hónappal ezelőtt tett. Azt mondta: a magyar Külügyminisztérium egyik fő célja az EU és Oroszország közötti távolság csökkentése. Az elemző szerint Romániának nem sikerült híddá válnia a térségben, jeleznie a világnak, hogy mégiscsak van valami terve a térségben, míg Magyarországnak van.

Dungaciu az interjúban különös jelentőséget tulajdonított a következő évek stratégiájának a szempontjából a november 28–29-i vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozónak, ahol aláírhatják az EU és Ukrajna között kötendő társulási és átfogó szabad kereskedelmi megállapodást. Úgy látja, amennyiben nem sikerült megállapodásra jutni Ukrajnával, akkor Románia helyzete alapvetően megváltozhat, és működésbe léphet a Budapest–Moszkva-tengely.

„Bukarestnek meg kell majd tanulnia valamit Magyarország leckéjéből. Nem azt, hogy Budapesthez hasonlóan viselkedjen a bel- és külpolitikában, hanem azt, hogy képesnek kell lennie minden lényeges eszközt irányítania egy lehetséges „tárgyalásos konfrontációban” Oroszországgal” – olvasható az interjúban.