Kemény szavakat használt Traian Basescu államfő, amikor úgy nyilatkozott: Magyarország kisebbségi kérdésekben az instabilitás gócpontja a régióban, ezért Románia az élére áll a Budapest „megrendszabályozását” célzó akciónak, a székely autonómiát pedig „sztálinista” vétetésűnek titulálta. Az államfő kijelentést élesen támadta Victor Ponta szociálliberális miniszterelnök és Crin Antonescu, a liberálisok vezetője is.
Basescu emellett azon véleményének is hangot adott, hogy „jöhet Hargita és Kovászna megyébe az egész magyar politikai elit. Egyébként valószínűleg ez volt az utolsó alkalom, hogy ezt ilyen lazán megtehették. Őszintén szólva államfőként kíváncsi voltam, meddig mennek el. Ebben az évben elértek egy olyan határt, amelyre azt mondom innen, ahol ők is jártak: ez túlzás, és nem fog megismétlődni.” Titus Corlatean román külügyminiszter szerint Basescu nyilatkozata nem lehet hiteles, miután korábban egy asztalnál ült azokkal, akik „szélsőségesen nacionalista” retorikát használtak
A Mensura Transylvanica (MT) szerint mindez annak fényében talán meglepően hathat, hogy a román államfő az elmúlt években – legalábbis látszólag – szívélyes viszonyt ápolt mind Tőkéssel, mind a magyar jobboldallal, olyannyira, hogy rendszeresen részt vett a tusnádfürdői szabadegyetemen is, ahol Tőkés mellett foglalt helyet a szónoki emelvényen. Ezt azonban nem érdemes az „életre szóló” barátság jelének tekinteni – hideg politikai számítás húzódott mögötte, ugyanúgy, ahogy a mostani, Tőkést vehemensen bíráló kijelentés mögött is – állapította meg az erdélyi politikaelemző intézet.
Elemzésükből az is kiderült, hogy az elmúlt években Basescu számos kísérletet tett arra, hogy a román jobboldal hagyományos szavazóbázisát bővítse. Egyrészt a Moldovai Köztársaságban tett számtalan látogatás, valamint a moldovaiak számára bevezetett kedvezményes honosítás révén, másrészt azáltal, hogy – gyakorlatilag példátlan módon – rendszeresen ellátogatott „az oroszlán barlangjába”, a Székelyföldre is, ahol közvetlenül, keresetlenül állt szóba a helybeliekkel, és gyakran tett olyan gesztusokat, amelyek azt sugallták: megértéssel viseltetik a magyarok sajátos problémái iránt – tették hozzá.
Az államfő ezzel megkísérelte lebontani az etnikai szavazás eddigi hagyományát, ami részben sikeres is volt, hiszel sikerült kivívnia számos magyar rokonszenvét – és szavazatát –, valamint az RMDSZ ellenszenvét, amely nem vette jó néven, hogy az államfő „lenyúlja” a szövetség hagyományos szavazótáborát – vélekedett az MT. Szerintük a székelyföldi „népfürdőzés” haszna mind az államfőválasztásokon, mind a Basescu menesztéséről szóló két népszavazáson megmutatkozott: amikor arra volt szükség, az elnök a magyarok szavazataival, amikor pedig arra, akkor a távolmaradása révén maradhatott hatalomban.
Az MT szerint most azonban más a helyzet. Túlélte a második felfüggesztési eljárást is, államfői mandátuma pedig végéhez közeledik, és mivel újabb mandátumért nem szállhat harcba, új politikai projektben gondolkodik, Népi Mozgalom Párt néven a hozzá közel álló politikusok Basescu unszolására új pártot gründoltak – állapította meg a politikaelemző intézet. „Az új politikai projekt népszerűsítésének pedig része, hogy – mivel nem akar eltűnni a süllyesztőben – folyamatosan markánsan állást foglaljon az aktuális közéleti kérdésekben.”
Úgy látják, a közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentésein végképp nem kell meglepődni, hiszen az autonómia tekintetében sohasem árult zsákbamacskát: most is csak azt ismételte meg, amit korábban, miszerint a székelyföldi megyék is csupán olyan autonómiára számíthatnak, mint Caracal vagy Constanca. A Tőkéssel kapcsolatos kijelentés pedig a fent említett politikai pragmatizmusból fakadó szükségszerűség megnyilvánulása – olvasható az MT elemzésében. Victor Ponta miniszterelnök múlt héten nyilvánosan bírálta az államfőt, amiért az nem foglalt állást Tőkés tusványosi kijelentése kapcsán.
Mivel az MT szerint Basescu politikai tervei miatt valóban nem tehette meg, hogy ne foglaljon állást, hogy kimaradjon a szándékosan félreértelmezett és félremagyarázott kijelentést elítélő bukaresti politikusok hisztériakórusából, „beszólt” Tőkésnek – nem hivatalosan, nem államfői közleményben, ami még nagyobb súlyt adna a megnyilvánulásnak, hanem mintegy mellékesen, egy televíziós interjúban. Ezzel a magyar ügyekben engedményeket elfogadni nem hajlandó jobboldali szavazók kedvére tett, és a kormányfőnek is válaszolt – vélekedett a politikaelemző központ.
„Mindemellett nem kell kétségbeesni, hogy a magyar ügyekben eddig az átlagosnál megértőbbnek mutatkozó Basescu hátat fordított a magyaroknak. Eddig sem állt teljes szívvel mellettük – de ha a politikai érdekei úgy diktálják, egyáltalán nem zárható ki, hogy ismét feléjük fordul” – zárul az intézet legfrissebb elemzése.
Traian Basescu román államfő közelmúltbeli moldovai látogatása ismételten felújította a vitát arról, hogy szükséges-e a két román anyanyelvű állam egyesítése. A Mensura Transylvanica erdélyi politikaelemző központ szerint egyelőre nincsen napirenden a két állam összeolvadása, amit a transznisztriai konfliktus is beárnyékol, valamint az egyesülés egy nagyon komoly kérdést is fölvetne Bukarest szempontjából.
A július 20-ai erdélyi autonómiatüntetés abból a szempontból elérte a célját, hogy végre konkrétan, közérthetően megfogalmazta a mozgalom szándékait és jelmondatát – állapította meg a Mensura Transylvanica. Úgy látják, hogy egy esetleges polgári engedetlenségi mozgalom eredményesebb lehet, mivel így a világ is felfigyelhetne az erdélyi és partiumi helyzetre.
Újabb készenléti hitel felvételét tervezi Románia a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy a jövőben is stabilan finanszírozhassa az országot. A balliberális Ponta-kormány gyakorlatilag szolgai módon hajtja végre a nemzetközi szervezetek kéréseit, szemben hazánkkal, ahol nem a lakosságot sújtják a kabinet lépései az államadósság és a deficit ügyében – állapította meg a Mensura Transylvanica.
