Erdélyi védnökség: Ausztria lehet a minta

Egyelőre nem tűnik elérhetőnek, hogy hazánk védhatalmi státuszt gyakoroljon az erdélyi magyarság fölött.

Román jobb- és baloldali politikusok, valamint politikai elemzők egyaránt bírálták Tőkés László európai parlamenti (EP-) képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, amiért a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi státuszt” az erdélyiek felett, mint Ausztria Dél-Tirol felett.

A liberális kötődésű Adevarul című lap július 29-i számában terjedelmes összeállításban foglalkozott az erdélyi EP-képviselő kijelentésével, amelyet a szabadegyetem szombati fórumán tett, Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézve szavait. A lap által közölt összeállításban Stelian Tanase publicista kifejtette: Tőkés „egy magára maradt dinoszaurusz, aki barlangjából beszél, és nem érti, mi történik Európában”. Az elemző roppant veszélyes ötletnek minősítette Tőkés kérését, amely szerinte az 1990-es évek Jugoszláviájának helyzetébe sodorná Romániát.

A Mensura Transylvanica (MT) erdélyi politikaelemző intézet szerint a felvetés nem számít újdonságnak, az elmúlt évek során több ízben is fölmerült, hogy Budapest osztrák mintára védhatalmi státuszt vállalhatna az elszakított területeken élő nemzetrészek fölött. Ez mindenképpen hasznos és a határokon túl élő magyar közösségek számára jótékony hatású lenne, azonban nem csupán Magyarországon múlik – tették hozzá.

Az MT ismertetése szerint Ausztria a jelenleg Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolban élő német közösség fölött vállalt védhatalmi státuszt, ehhez azonban az olasz fél fogadókészsége is szükséges volt. A tárgyalások nyomán megszületett a Gruber–de Gasperi-egyezmény, amelyben rögzítették a német közösség jogait és lefektették az autonómia alapjait. Az egyezményt a párizsi békeszerződéshez mellékletként is hozzácsatolták. Ez biztosította Ausztria számára a védhatalmi státuszt is, amellyel több ízben is élt, a dél-tiroli németek jogainak sorozatos megsértése után sikeresen az ENSZ körgyűlésének napirendjére tűzette az ügyet – olvasható az elemzésben.

Az erdélyi elemző intézet úgy látja, Magyarország számára ez ma jóval nehezebb lenne. Románia jelenleg hallani sem akar ilyesmiről, főleg úgy, hogy a Ponta-kormány már több ízben is tanúbizonyságot tett arról: magyar ügyekben semmilyen engedményre nem hajlandó, sőt folyamatosan vegzálja például a székely és a magyar zászlót kitűző önkormányzatokat – tették hozzá. A zászlók miatt kirobbant magyar–román vita során a román külügy barátságtalan, otromba hangnemű közleményben nyilvánította ki álláspontját, és hogy azóta sem sokat változott a hozzáállása, azt a Tusványos kapcsán múlt héten kiadott, hasonlóan „kulturált” hangvételű kommüniké is jelzi – összegzi az MT.

Úgy látják, mindemellett Budapest megkísérelhetné a nemzetközi közösség támogatását megszerezni. Ehhez azonban most nem feltétlenül kedvező a légkör. Magyarországot a kormány számos intézkedése miatt – mint az új, bevallottan nem liberális alaptörvény elfogadása, valamint a gazdasági válság sajátos eszközökkel történő kezelése – amolyan „rosszfiúként” tartják nyilván – tették hozzá. Ez jórészt a balliberális politikusok és média, illetve az érdeksérelmet szenvedett multicégek „érdeme”, és meglehetősen nehéz helyzetbe hozta a magyar diplomáciát. Kérdéses, hogyan értékelnék a nemzetközi véleményvezérek, ha a már most is „nacionalistának” titulált Budapest a határon túli magyarok ügyében próbálna újabb frontot nyitni – olvasható az elemzésben.

Az MT szerint persze megéri megpróbálni, hiszen azzal lehet érvelni, hogy a magyar fél ezúttal nem valami ellen, hanem a nyelvi, kulturális önrendelkezési jogok kiterjesztése, illetve biztosítása mellett száll síkra. Ha már megvan az osztrák precedens – mind a védhatalmi státusz, mind az annak révén biztosított széles körű autonómia szempontjából –, akkor a magyar állam és a környező országokban élő magyar közösségek vonatkozásában sem lehet ördögtől valónak tekinteni. Már ha egységes mércét alkalmazunk – zárul az elemzés.

Traian Basescu román államfő közelmúltbeli moldovai látogatása ismételten felújította a vitát arról, hogy szükséges-e a két román anyanyelvű állam egyesítése. A Mensura Transylvanica erdélyi politikaelemző központ szerint egyelőre nincsen napirenden a két állam összeolvadása, amit a transznisztriai konfliktus is beárnyékol, valamint az egyesülés egy nagyon komoly kérdést is fölvetne Bukarest szempontjából.

A július 20-i erdélyi autonómiatüntetés abból a szempontból elérte a célját, hogy végre konkrétan, közérthetően megfogalmazta a mozgalom szándékait és jelmondatát – állapította meg a Mensura Transylvanica. Úgy látják, hogy egy esetleges polgári engedetlenségi mozgalom eredményesebb lehet, mivel így a világ is felfigyelhetne az erdélyi és partiumi helyzetre.

Újabb készenléti hitel felvételét tervezi Románia a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy a jövőben is stabilan finanszírozhassa az országot. A balliberális Ponta-kormány gyakorlatilag szolgai módon hajtja végre a nemzetközi szervezetek kéréseit, szemben hazánkkal, ahol nem a lakosságot sújtják a kabinet lépései az államadósság és a deficit ügyében – állapította meg a Mensura Transylvanica.