A testület elnöke, Thorbjorn Jagland volt norvég miniszterelnök a döntést indokolva közölte, hogy az OPCW „a vegyi fegyverek megsemmisítése terén végzett széles körű munkájáért” kapta meg az idei Nobel-békedíjat. A díj odaítélésével a bizottság maga is hozzá akar járulni a vegyi fegyverek megsemmisítéséhez – tette hozzá.
A testület indoklásában rövid áttekintést adott a vegyi fegyverek betiltásának folyamatáról, és felhívta a figyelmet, hogy a szíriai fegyveres konfliktus idején ismét bevetettek ilyen tömegpusztító fegyvereket, ami hangsúlyozza annak a szükségét, hogy fokozni kell a vegyi fegyverek felszámolására tett erőfeszítéseket.
A norvég Nobel-bizottság arra is rámutatott, hogy egyes országok még mindig nem csatlakoztak a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez (CWC), illetve a vállalt határidőig, 2012 áprilisáig nem semmisítették meg vegyifegyver-készleteiket. A testület ez utóbbival kapcsolatosan külön kiemelte az Egyesült Államokat és Oroszországot.
Az 1997-ben létrehozott OPCW független nemzetközi szervezet, feladata a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény (CWC) végrehajtásának és betartásának felügyelete. Az OPCW tevékenységét összehangolja az ENSZ-szel, és ilyen minőségében tevékeny szerepet vállal a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítésében. Az OPCW-nek jelenleg 189 tagállama van, Szíria csatlakozása jövő hétfőn válik hivatalossá. A CWC-t eddig nem írta alá Angola, Egyiptom, Észak-Korea és Dél-Szudán sem. Izrael és Mianmar aláírta, de nem ratifikálta a konvenciót. Ezek az országok így egyelőre nem tagjai az OPCW-nek.
A Nobel-békedíj indoklása után az oslói testület elnöke újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy az OPCW nem elsősorban a szíriai tevékenységéért kapta a díjat, hanem azért a nagy munkájáért, amelyet eddig végzett a vegyi fegyverek felszámolása érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy az OPCW-t az elmúlt években már többször jelölték Nobel-békedíjra.
Thorbjöon Jagland a CWC-hez való csatlakozásra szólította fel azokat az országokat, amelyek ezt eddig nem tették meg, illetve a szerződésben vállalt határidők betartását kérte az aláíró országoktól.
A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, valamint – az alapító szándékait figyelembe véve – az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.
Hétfőn a sejt szállítórendszerének szabályozásával kapcsolatos felfedezésekért az amerikai James Rothman és Randy Scheckman, valamint a német Thomas Südhof kapta meg megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
Kedden az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezését megjósoló brit Peter Higgs és a belga Francois Englert érdemelte ki fizikai Nobel-díjat, míg a szerdai napon a komplex kémiai rendszerek modellezéséért Martin Karplus, Michael Levitt és Arieh Warshel vehette át megosztva a kémiai Nobel-díjat.
Csütörtökön kiderült az is, hogy 2013 irodalmi Nobel-díjasa Alice Munro kanadai írónő, „a kortárs novella mestere” lett.
