A média volt a fő ellensége a párizsi lövöldözőnek

Abdelhakim Dekhart szerda este tartóztatták le a rendőrök, egy autóban ült félig öntudatlan állapotban.

Abdelhakim Dekhart szerda este tartóztatták le a rendőrök. Egy autóban ült félig öntudatlan állapotban, feltehetően öngyilkossági szándékkal gyógyszert szedett be. Csütörtökön tervezték kihallgatni és pszichológiai vizsgálat alá vetni, hogy tettének pontos indítékaira fény derüljön.

Gyilkossági kísérlet miatt vették őrizetbe, amiért pénteken fegyverrel fenyegetőzött a BFMTV hírtelevízió székházában, hétfőn pedig rálőtt egy fotósra a Libération című napilap párizsi székházában, majd a La Défense üzleti negyedben lövöldözött. Emberrablással is vádolják, amiért meneküléséhez rövid időre túszul ejtett egy autóst.

A 48 éves gyanúsított húsz évvel ezelőtt részese volt egy utcai lövöldözéssel végződött gyilkosságnak, amelyben öt ember, köztük három rendőr vesztette életét. Abdelhakim Dekhar nem volt jelen a támadáskor, de ő szerezte be a fegyvert a támadó diákoknak, amiért négy év börtönbüntetésre ítélték.

Az 1998-as ítélethirdetést követően azonnal elengedték a férfit, miután a vizsgálati fogva tartásának időtartama megegyezett a négyéves börtönbüntetés idejével.

A rendőrség szerint azóta nem adott „életjelet” magáról, ujjlenyomata pedig még nem szerepelhetett az országos nyilvántartásban, amelyet csak 2000-ben hoztak létre. A rendőrségnek a mostani azonosításhoz viszont volt dns-mintája, amelyre a meneküléshez használt autóból tett szert. Ez alapján teljes bizonyossággal meg tudták állapítani a nyomozók, hogy a tényleges elkövetőt vették őrizetbe, a férfitől ugyanis a letartóztatásakor azonnal mintát vettek.

Az ügyész szerint a gyanúsított több levelet is írt a letartóztatása előtt, amelyben fasiszta összeesküvést emleget a külvárosokkal szemben, elítéli a kapitalizmus bűneit, valamint a tömegek manipulálásával vádolja a médiát. Az ügyész azonban azt nem állította, hogy ezek motiválták a lövöldözések során. A Le Monde című napilap betekintést nyert a dokumentumokba, amelyek a mértékadó lap szerint nagyon zavarosak: a világ nagy politikai konfliktusairól, Líbiáról és Szíriáról is szó van bennük. A férfit a róla kialakult kép is nyugtalanítja az írásokban, a lövöldözésekről azonban egy szót sem ejt.

Az ügyész szerint a gyanúsítottnak 1998-ban is voltak „nagyotmondási hajlamai”, de a szakértői vizsgálatok szerint nem volt őrültnek tekinthető. A kilencvenes években gyakran tűnt fel olyan házakban, amelyeket a radikális baloldalhoz tartozó, gyakran állandó rendőri megfigyelés alatt tartott fiatalok foglaltak el. A gyilkossági per során azzal próbált – sikertelenül – védekezni, hogy az algériai titkosszolgálatnak dolgozik, s a házfoglalók közé azért épült be, hogy az esetleges fundamentalistákat kiszűrje közülük.