A név nélkül nyilatkozó forrás ugyanakkor hozzátette: nem csak csúcstalálkozókon lehet aláírni a társulási megállapodást, erre később is lesz lehetőség, hiszen az Ukrajna számára felkínált társulási és szabad kereskedelmi megállapodás ajánlata továbbra is érvényes. Kiemelte azt is, hogy a csúcsig már nem számít arra, hogy Kijev megváltoztatja döntését a társulási folyamat felfüggesztéséről.
A diplomata megemlítette, hogy Ukrajna tűzte ki azt a célt, hogy a vilniusi csúcson szeretné aláírni a megállapodást, az ukránok döntését a „szünet” gomb megnyomásaként és időkérésként értelmezte. „Nem hiszem, hogy ez az európai diplomácia kudarca volna. Ez Ukrajna választása” – húzta alá a magas rangú EU-diplomata.
A javasolt háromoldalú, EU–ukrán–orosz egyeztetésekről az uniós diplomácia vezető beosztású tisztviselője kijelentette: ha Moszkvának hozzáfűznivalója van, azt boldogan meghallgatják, de a társulási és szabad kereskedelmi megállapodástól függetlenül. Viszont azt a felvetést nem volt hajlandó minősíteni, hogy Moszkva bevonása azt jelentené-e, hogy végső soron nem Kijevben hozzák meg a döntést.
Az Európai Unió és Oroszország közötti, Ukrajnáért folyó vetélkedésről a diplomata azt mondta, „Nem arról van szó, hogy az EU és Oroszország elvált szülők módjára veszekszik, hogy kinél maradjon a gyerek”, az EU célja az, hogy a Keleti Partnerségben részt vevő hat országnak az EU-val és Oroszországgal is jó legyen a kapcsolata, ahogy Brüsszelnek és Moszkvának is. „Mindeközben természetesen nem mondhatunk le európai értékeink, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok érvényesüléséről” – húzta alá a diplomata, aki szerint az Ukrajnával kötendő társulási és szabad kereskedelmi megállapodás miatt Ukrajna fejlődésnek indulna, és Oroszországgal is bővülnének kereskedelmi kapcsolatai, vagyis ilyen értelemben ezzel Moszkva is csak nyerne. Ha csak Oroszország másként nem dönt – közölte az uniós forrás.
Julija Timosenko ügyével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a társulási folyamat ukrán befagyasztása lehetőséget teremt arra, hogy az amúgy a megállapodás útjában álló, „még nem tökéletesen kielégítő módon teljesített” feltételek kérdését rendezni lehessen, így azok már a jövőben ne jelentsenek majd akadályt, ha Kijev a folyamat felújításáról dönt.
A hét második felében Vilniusban megtartott Keleti Partnerség csúcsról kijelentette, hogy bár annak egyértelműen az ukrán megállapodás aláírása lett volna a fénypontja, mindazonáltal a többi ország is aláír, illetve parafál bizonyos megállapodásokat, amelyek számukra ugyanakkora jelentőséggel bírnak.
