Robbanásszerűen nőtt a Magyarországon menedékjogot kérő migránsok száma – ismertette a helyzetet Martonyi. Magyarország a lakosság számához képest a második helyre került az EU-n belül ebből a szempontból: míg egymillió lakosra vetítve Svédországban 955 menedékkérelmet adtak be az elmúlt évben, Magyarország alig maradt el ettől, 950 beadott kérelemmel.
A bevándorlással kapcsolatos külügyminiszteri találkozón nagy hangsúlyt kapott a líbiai, a szíriai, illetve az egyiptomi helyzet. Martonyi a Dél-Európában tengeri irányból rendkívül erős migrációs nyomás mellett a szárazföldi határok mentén tapasztalt nehézségeket emelte ki, amelyek csak megfelelő határvédelemmel kezelhetők. Hozzátette: az Olaszországban vagy Máltán jelentkező migrációs hullám Magyarországot is eléri.
Az uniós országok külügyminiszterei a polgárháború által sújtott Líbiával kapcsolatban közös állásfoglalásban követelték az erőszakos cselekmények beszüntetését, és aggodalmukat hangoztatták a líbiai politikai és biztonsági helyzet romlása, a milíciák és a tüntetők közötti összecsapások miatt. A szíriai polgárháborút illetően a miniszterek kiemelték a humanitárius segítségnyújtás fontosságát. Martonyi János beszámolt arról, hogy a Mol – magyar kormányzati támogatással – hamarosan átad egy iskolát a szíriai–libanoni határ közelében.
A külügyminiszteri tanácskozás napirendjén szerepelt a keleti partnerségi csúcstalálkozó előkészítése is, de arról nem született döntés, hogy aláírják-e Vilniusban az EU–ukrán társulási megállapodást, ezzel kapcsolatban Martonyi János arra utalt, hogy az ukrán parlamentben sem teljesen lejátszott még a kérdés. Emellett Martonyi szerint az EU-országok külügyminiszterei az ukrán ügy megvitatása érdekében a vilniusi csúcs előtt a litván fővárosban még egyszer összeülnek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!