Ukrajna számos brüsszeli elvárást teljesített, vagy a teljesítés közvetlen közelébe került, így például kidolgozta az ügyészség politikai függetlenségét megerősítő, illetve a választási szabályokat a jogállamisági követelményekkel összhangba hozó törvényeket. Nem született azonban mindeddig áttörés abban a kérdésben, amelyet „a szelektív igazságszolgáltatás beszüntetésének” neveznek. Az unió ugyan általános érvénnyel, elvi szinten veti fel a problémát, de gyakorlatilag az a tétje, szabadon távozhat-e németországi gyógykezelésre Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán miniszterelnök.
Németh Zsolt a keleti partnerségi kezdeményezés országairól közölte: a novemberi vilniusi csúcstalálkozó sorsdöntő jelentőségű lehet, hiszen például Ukrajnával aláírhatják a társulási egyezményt.
A hivatali visszaélés vádjával elítélt exkormányfő egészségi állapota sokat romlott. Uniós körökben úgy hírlik, Angela Merkel német kancellár személyesen is erősen elkötelezett amellett, hogy elérje a nyilvánvalóan erős politikai motivációból is meghozott ítélet végrehajtásának megszakítását. Miután azonban Viktor Janukovics ukrán államfő nem volt hajlandó kegyelmet gyakorolni, Kijevben most a parlamentre hárul a feladat, hogy megalkossa a „lex Timosenkót”, és ezáltal lehetővé tegye az exkormányfő távozását. A pontos törvényi feltételeket azonban eddig nem sikerült tisztázni, így nem világos, hogy Timosenko büntetésének végrehajtását csak felfüggesztenék, vagy el is tekintenének a hátralevő szabadságvesztés végrehajtásától.
Nevük mellőzését kérő uniós diplomaták szerint az alkudozás jelenleg ott tart, hogy az ukrán hatalom hajlandó lenne külföldre kiengedni Timosenkót, ám nem akarja garantálni, hogy a volt kormányfőnek nem kell tartania újabb bebörtönzéstől, ha hazatér. Az ellenzék – és az EU – azonban ragaszkodik ehhez. Cserébe belemennének abba, hogy Timosenko egyelőre nem kapja vissza politikai jogait, tehát nem indulhat választásokon. Nyitott azonban még az is, hogy ki kell-e fizetnie a volt kormányfőnek a szabadságvesztés mellett mellékbüntetésként kiszabott súlyos pénzbüntetést.
Az egész kötélhúzás – mondta egy brüsszeli diplomata – nagyrészt az unió tesztje arról, hogy Kijev mennyire törekszik komolyan az Európához való közeledésre, illetve mennyire függ Oroszországtól és annak hatalmi érdekeitől. Janukovicstól az unió eddigi tapasztalatai szerint nem idegen a kettős játék és a „hintapolitika”.
EU-illetékesek szintén azt állítják, hogy – egyelőre legalábbis – nem foglalkoznak B-tervvel, ami részükről azt jelenti, hogy a Timosenko-ügy rendezetlensége mellett is aláírnák a társulási megállapodást. EU-diplomaták szerint ha az ukrán parlament a következő napokban még megragadja az utolsó lehetőséget, hogy a 28–29-én tartandó vilniusi csúcstalálkozó előtt rendezze a Timosenko-kérdést, akkor az EU-országok külügyminiszterei a most hétfői, csupán helyzetértékelésre vállalkozó tanácskozásuk után, de még közvetlenül a vilniusi csúcs megkezdése előtt újra összeülhetnek, hogy igent mondjanak a társulási megállapodásra.
