Drónteszt Kínában: felszállt az Éles Kard

A jelek szerint túl van az első próbarepülésén Kína pilóta nélküli lopakodó repülőgépe.

Az Éles Kard (Li Csien) nevű repülőeszköz csaknem húsz percig volt a levegőben; a képeken egy deltaszárnyú, egymotoros gép látható. A kínai lopakodó drónt a légierő és a haditengerészet szolgálatába állítják, harci küldetésekre, nyomkövetésre és felderítési célokra fogják használni őket. A South China Morning Post című hongkongi lapban idézett Hszü Kuang-jü tábornok, vezető kutató szerint a drón képes nagy magasságban észrevétlenül repülni, nagy felbontású videofelvételeket készíteni, illetve egyéb adatokat gyűjteni.

Hszü utalt rá, hogy előnyös tulajdonságait a szomszédos országokkal fennálló területi viták helyszínein, a Dél-kínai- és a Kelet-kínai-tengeren nagy haszonnal tudják majd kamatoztatni. Egy másik szakértő a China Daily című angol nyelvű napilapban úgy vélte, az Éles Kardot mérete és képességei leginkább a tengeri bevetésekre teszik alkalmassá, s ezért repülőgép-hordozókra is telepíthető.

A drón fejlesztése három évbe telt, prototípusa 2012 decemberében készült el, majd földi teszteknek vetették alá. Próbagurulásáról tavaly decemberben lehetett először hallani, majd idén májusban felröppent a hír, hogy a gép kész a kísérleti repülésre. Úgy tudni, más és más cég tervezte, gyártotta és tesztelte. A csütörtöki próbarepülést hivatalosan nem erősítették meg.

Szakértők szerint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország után Kína a negyedik ország, amely ezt a kategóriájú drónt legyártotta és sikerrel kipróbálta. Megjegyzik, hogy India, Irán, Izrael, Svédország és Oroszország ugyancsak rendelkezik a lopakodó drónok kifejlesztését és gyártását célzó programmal.

Az amerikai lopakodó drón, az X-47B 2011-ben szállt fel először Kaliforniában. A gép része a pilóta nélküli, repülőgép-hordozóról indítható felderítő és támadó repülőgépek várhatóan 2020 körül felálló rendszerének. A francia lopakodódrón-programot 2009-ben indították, a nEUROn első próbarepülését tavaly decemberben hajtották végre. A 125 millió fontból (44,6 milliárd forint) épített brit Taranis ausztráliai próbarepüléséről 2013 januárjában jelentek meg hírek.