Egyre több a cigány gettó

Sok helyen feszültté, helyi erők által megoldhatatlanná vált a helyzet, a szegénynegyedek száma pedig csak nő.

A szombati prágai sajtó által ismertetett dokumentumból kitűnik, hogy néhány régióban a szegénynegyedek száma negyven százalékkal nőtt az elmúlt hét év alatt, s a leszakadt roma lakosság száma helyenként kétszer-háromszor is nagyobb, mint 2006-ban, amikor legutoljára volt a kormány asztalán egy hasonló elemzés.

Az előző elemzés szerint 2006-ban mintegy 330 szegénynegyed volt 167 városban és faluban. A gettókban mintegy 80 ezer személy – döntő mértékben roma – élt. A felnőttek többsége ezeken a telepeken általában munka nélkül volt, s a családok állami táppénzekből, segélyekből tartották el magukat. Az iskolaköteles gyerekek nagyobbik része speciális iskolákba járt, mindennapos volt az uzsora és a prostitúció.

A mostani kormányanyag szerint a gettók száma már mintegy négyszáz körül mozog. Rendkívül súlyos a helyzet a morva–sziléziai régióban. Míg 2006-ban 28 gettóban mintegy 10 ezer ember élt, ma a gettók száma 44, s az ott élő, döntően romák száma 40-50 ezer között ingadozik. A morvaországi olmützi régióban 27-ről 44-re emelkedett a szegénynegyedek száma. Míg 2006-ban mintegy ötezren éltek a gettókban, manapság már 15 ezren.

Az elemzésből kiderül. hogy az évek folyamán átalakult a gettók struktúrája, ugyanakkor jól megfigyelhető tendencia, a nagyvárosok széléről a kisebb településekre való költözés. „A roma ügyek regionális koordinátorai egybehangzóan megállapították, hogy a roma családok a nagyobb városokból fokozottabb mértékben költöznek vidékre” – áll a dokumentumban.

A koordinátorok szerint ez a költözés tovább súlyosbítja a cigányok helyzetét, és egyre több konfliktust okoz. A kisebb települések általában maguk is szegényebbek, kevesebb a munkahely a helyi lakosok számára is, így az elszegényedett családok gondjainak megoldása is nehezebben megy. „Számos helyen nagyon feszült, helyi erőkkel megoldhatatlan a helyzet” – figyelmeztetnek az elemzés készítői.

Francois Hollande francia elnök a kormányon belüli „szolidaritás” és „egység” nevében arra kérte minisztereit, hogy fejezzék be a kelet-európai cigányok integrációja kapcsán folytatott nyílt vitát. Mindennek az az oka, hogy Franciaországban egyre nagyobb feszültséget okoz a Közép- és Kelet-Európából érkező, a külvárosokban bádogtelepeket építő romák helyzete. Az unió hajthatatlan az ügyben, miközben a franciák attól tartanak, a román és a bolgár állampolgárokkal szemben január 1-jén megszűnő munkavállalási korlát maximum az illegális telepek számát növeli majd, a befolyó adómennyiséget semmiképp.