Ez is egy ellenszere a szegénységnek

Munkát kell adni az embereknek a szegénység ellen, a felszínes kezelés nem sokat ér – mondta Kovács Zoltán.

A szegénység újratermelődésének legjobb ellenszere nem a segélyezés, hanem a munkalehetőségek biztosítása – állapította meg Kovács Zoltán az európai platformrendezvényen, amit évente tartanak meg, az idei pedig a harmadik volt.

A részvevők arról cseréltek véleményt, hogy a szegénység ellen eddig alkalmazott módszerek mennyire bizonyultak hatékonynak. Mint Kovács Zoltán elmondta, mind José Manuel Barroso, az Európai Bizottság nevű uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény elnöke, mind Herman Van Rompuy, a tagállami csúcsvezetőket összefogó Európai Tanács elnöke, mind pedig Andor László foglalkoztatásért, szociális kérdésekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos kiemelte a munkahelyteremtésnek, azon belül a fiatalok munkanélkülisége csökkentésének a fontosságát a szegénység elleni küzdelemben.

Az európai romahelyzetről közölt cikket a The New York Times vezető liberális amerikai napilap vasárnap, amely azt a kérdést vetette fel, hogy több évszázados üldöztetés után integrálódhatnak-e valaha a társadalom szélére kárhoztatott romák Nyugat-Európában.

A francia választók radikális megoldást várnak a roma bevándorlás ügyében, ezzel is magyarázható a szélsőjobboldali Nemzeti Front megerősödése – mondta a Magyar Külügyi Intézet szakértője a Lánchíd Rádióban.

A franciák 77 százaléka egyetért Manuel Valls belügyminiszterrel, akinek a romákkal kapcsolatos kijelentései nagy megrökönyödést váltottak ki a saját táborában és a kormánytagok körében is.

A magyar államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy fontos teendő a kisebbségek – így a romák – munkapiaci integrációja, ám a problémakör Magyarországon sem szűkíthető le a romafelzárkózás kérdésére, hiszen a mélyszegénység másokat is érint. Európában, a viszonylag jól működő társadalmakban is egyre erősödnek azok a tendenciák, amelyek például a gyermekszegénységben élők számának a növekedését, illetve a különböző bevándorlók befogadásának a nehézségeit mutatják – figyelmeztetett. (Arról, hogy miként integrálódhat sikeresen a cigányság a társadalomba, az MNO Gereben Ferenc szociológust kérdezte.)

Kovács Zoltán a tanácskozás tapasztalatai között említette, hogy a szegénység elleni küzdelemben sokan kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a munkahelyteremtés mellett az oktatásnak is. Ezzel ő is teljes mértékben egyetértett, ugyanakkor megjegyezte: az nem lenne helyes, ha kizárólag az oktatásra összpontosítanának. Szerinte azt a négyes célkitűzést kell követni, amit már a 2011-es magyar EU-elnökség az európai romaügyi keretstratégia kialakításakor hangoztatott, és ami ma már széles körű egyetértést élvez, vagyis azt, hogy a foglalkoztatás és az oktatás mellett az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint az emberhez méltó lakhatási körülmények megteremtését is szem előtt kell tartani.

Az államtitkár elmondta: a szerdai kerekasztalvitában elhangzott a magyar közmunkaprogramokkal kapcsolatos bírálat arra az érvre hivatkozva, hogy azok valójában nem növelik a tényleges, piaci alapú foglalkoztatást. Kovács Zoltán leszögezte: a magyar kormányzat is azt tekinti célnak, hogy mielőbb piaci alapon jöjjön létre több munkahely, hiszen az teszi fenntarthatóvá a folyamatot. Ugyanakkor – tette hozzá – vannak olyan társadalmi csoportok, amelyeket tudatosan vissza kell vezetni a munka világába, és bizonyos fázisokat nem lehet egyszerűen átugrani. A foglalkoztatást és képzést is nyújtó, közösségteremtő erejű közmunkaprogramoknak tehát nem kizárólag a munkanélküliség közvetlen csökkentése a célja – mondta Kovács Zoltán.

A mélyszegénység elleni általános európai erőfeszítések keretében mindemellett a kifejezetten romafelzárkózási kérdéskör is nagy hangsúlyt kap különböző magyar közéleti szereplők megnyilvánulásaiban. Így például Járóka Lívia fideszes politikusnak, az Európai Parlament egyetlen roma származású képviselőjének a minap jelent meg a New Europe című angol nyelvű brüsszeli lapban egy cikke arról, hogy az EU-nak „gyorsított ütemben” kellene foglalkoznia a romák befogadásának ügyével. Járóka szerint Európa gazdasági felvirágzásának egyik legégetőbb kulcskérdése, hogy meg tudják-e győzni a kormányokat arról, ne nyűgnek, hanem a fenntartható növekedés lehetőségének tekintsék a társadalmi befogadást.