Egy Németországban élő amerikai informatikai szakértő, Jacob Appelbaum A WikiLeaks munkatársa, aki kapcsolatban áll Snowdennel, a Deutsche Telekom konferenciáján azt mondta: politikai menedékjogot kell adni Snowdennek, hogy közreműködhessen az amerikai és a brit titkosszolgálatok adatgyűjtési ügyeinek feltárásában.
Az EU-nak azonban nem csak ezért kellene befogadnia az NSA volt alkalmazottját. „Meg kell menteni ennek a fiatalembernek az életét. A befogadásával Európa megszerezheti azt az erkölcsi tekintélyt, amelyet a hazám elveszített” – mondta Appelbaum, aki egy korábbi nyilatkozata szerint úgy véli, hogy az amerikai szolgálatok megfigyelési programjai miatt jobb bevándorlónak lenni Németországban, mint állampolgárnak az Egyesült Államokban.
Neelie Kroes az Európai Bizottság digitális területért felelős alelnöke válaszában úgy fogalmazott, semmi sem indokolja, hogy bármely uniós tagország befogadja az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási botrányaihoz vezető dokumentumokat kiszivárogtató informatikust. „Nem kell idejönnie, hogy megoldja a gondjainkat. Tudunk mi eleget ahhoz, hogy megtegyük a szükséges lépéseket”. Együtt érez Snowdennel, de nem tartja szükségesnek jelenlétét. „Nálunk sem hülyék dolgoznak a titkosszolgálatoknál” – hangsúlyozta.
Németországban két ellenzéki párt, a Zöldek és a Baloldal követeli, hogy adjanak menedékjogot az amerikai informatikusnak és hallgassák meg személyesen a parlamentben. A kormány szerint Edward Snowden nem politikai üldözött, ezért nem illeti meg a politikai menedékjog.
Mint az már ismerté vált, az Európai Unió a Snowden-féle iratokból tudta meg, hogy az NSA keze benne volt az uniós szövetségesi ellen végrehajtott kémkedésekben is. Annak az NSA-nek a keze, aminek az irányítása felett most úgy látszik, teljesen elvesztették a kontrollt az illetékesek. Szükségessé vállt a megrendszabályozás – állítja Jim Sensenbrenner, aki eredetileg 2001-ben a szervezet felállításához alapot adó Patriotic Act egyik megalkotója volt annak idején.
Sensenbrennert, aki jelenleg a Kongresszus belbiztonsági ügyeket felügyelő bizottságának elnökeként dolgozik, hétfőn az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságában (LIBE) kérdezték az NSA-túlkapásokról folyó LIBE meghallgatás-sorozat újabb szereplőjeként.
Felhívta rá a figyelmet, hogy az NSA „nap mint nap figyelmen kívül hagyja a törvény előírásait”. Ez indította őt arra, hogy útjára indítsa a „Freedom Act”-ot, amire szavai szerint annál is inkább sürgető szükség volna, mert ezzel párhuzamosan egy másik törvénytervezet éppen, hogy jogilag megengedné a tömeges megfigyelést. „Lényegében törvényesítene mindent, amit ma az NSA csinál” – tette hozzá Sensenbrenner, aki mindezt egyenesen „rémisztő” kilátásnak minősítette.
A németek példájából kiindulva lehet, hogy nem véletlenül akarják magukénak tudni Snowdent, hiszen az NSA egykori embere nem jönne rosszul nekik akkor, amikor az USA-nak esze ágában sincs megállapodást kötni a Németországgal arról, hogy megtiltsák az egymás elleni kémkedést.
Az NSA minden elképzelhető mértéket meghaladó adatgyűjtési programjáról ide kattintva olvashatnak bővebben.
