Taktikai döntés volt a társulás leállítása

Mikola Azarov szerint az Ukrajna és az EU közötti társulási folyamat leállítása „az egyetlen lehetséges” döntés volt.

Lengyelország számára csalódást jelent, hogy a kijevi kormány leállította az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírása érdekében folytatott felkészülési folyamatot – közölte újságírókkal pénteken Radoslaw Sikorski külügyminiszter.

A lengyel külügyi tárca rendkívüli közleményben hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja Ukrajna, egy szuverén állam döntését, ugyanakkor csalódott, mert a közeledés folyamatát a végső szakaszban állította le Kijev. „A döntés elvezethet oda, hogy meghatározatlan időre befagyasztják (a közeledést), és ezzel pótolhatatlan veszteséget okoznak Ukrajnának a számára most oly fontos modernizáció, a reformok végrehajtása és a demokratizálódás terén” – emelte ki a lengyel külügyi tárca.

Varsó szerint a döntésért teljes egészében az ukrajnai hatóságok viselik a felelősséget. Lengyelország és az EU kész volt messzemenő kompromisszumok megkötésére. Lengyelország ugyanakkor a továbbiakban is arra törekszik, hogy jószomszédi kapcsolatokat építsen Ukrajnával, és erősítse az ukrán társadalmon belüli Európa-párti érzületeket – írták a dokumentumban.

Ukrajnának nincs kőbe vésve Európa, Ukrajna megállt – kommentálták vezető orosz lapok, így a Kommerszant is pénteken az ukrán kormány előző napi döntését, amellyel az leállította az ország európai uniós társulási szerződésének aláírását szolgáló felkészülés folyamatát.

„Hatásosra sikerült, mintha az oltár elől lopták el volna el a menyasszonyt” – fogalmazott a Vedomosztyi című napilapnak egy orosz tisztségviselő. A név nélkül nyilatkozó tisztségviselő Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb külpolitikai győzelmének tartja a vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozó előtt egy héttel hozott kijevi döntést.

Kijev néhány napja állapodott meg Moszkvával a gázszállítmányok kifizetéséről, és Oroszország újra szállít földgázt szomszédjának. Ukrajna a tervek szerint az év végéig törleszti adósságát, ami körülbelül egymilliárd dollár.

A múlt hónap végén robbant ki újabb gázvita Oroszország és Ukrajna között, miután a Gazprom nyilvánosságra hozta, hogy Kijev 882 millió dollárral tartozik az augusztus havi szállítmányokért. Ez a hónap elejére kamatokkal elérte a 890 millió dollárt. Közben vita támadt a két fél között az októberi gázszállítmányok kifizetése körül is.

Moszkva kilátásba helyzete, hogy ha Kijev nem törleszti adósságát, a gázszállítmányokért a jövőben előrefizetést követel Ukrajnától. Válaszul Kijev a múlt héten közölte, hogy idén már nem vásárol több földgázt Oroszországtól.

Az Európai Unió és Oroszország versengése Ukrajnáért lehetőséget teremtett Kijevnek arra, hogy a legjobb pénzügyi feltételeket alkudja ki – vélekedett szintén a Vedomosztyinak Lilit Gevorkjan, az IHS Global Insight moszkvai szakértője. Minthogy az IMF elutasította a segítséget, Kijevnek Moszkvára kell hagyatkoznia.

Alekszej Portanszkij, a moszkvai Gazdasági Főiskola tanára szerint is Vlagyimir Putyin aratott győzelmet, de ideiglenesen, mert Ukrajna nem fog csatlakozni az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz, és nem fog lemondani az európai integrációról sem. Kijev egy időre kénytelen visszavonulni a Kreml nyomása miatt, tartva attól, hogy Moszkva a legkeményebb intézkedéseket foganatosítja ellene, miközben az Európai Unió nem ígért úgymond „arany esőt” – fogalmazott Portanszkij.

Alekszej Vlaszov, a moszkvai Lomonoszov egyetem posztszovjet térségi elemző központjának igazgatója szerint Viktor Janukovics ukrán elnök számára jelenleg politikai jövője a legfontosabb. A politikus azt szeretné, ha 2015-ben ismét megválasztanák államfőnek – magyarázta a szakértő a Kommerszant című orosz napilapnak.

Vlaszov szerint lehetséges, hogy az ukrán elnök mostani döntésével azt akarja elérni, hogy az Európai Unió a társulási szerződést anélkül írja alá Ukrajnával, hogy utóbbi engedélyezze Julija Timosenko külföldi gyógykezelését. Janukovics számára ugyanis veszélyt jelentene, ha a volt ukrán kormányfő kiszabadulna börtönéből.

Sajnálatukat fejezik ki az Európa Tanács Ukrajnával szemben folyó monitoring eljárásának jelentéstevői pénteki közleményükben amiatt, hogy Kijev felfüggesztette a társulási folyamatot az Európai Unióval.

Az ET parlamenti közgyűlésének két tagja, az észt, liberális Mailis Reps és a svéd néppárti Marietta de Pourbaix-Lundin „mély sajnálatát” fejezte ki amiatt is, hogy az ukrán parlament elutasította azt a javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy Julija Timosenko egykori kormányfő külföldre utazhasson gyógykezelésre.