Az erről szóló kormányrendeletet Mikola Azarov miniszterelnök írta alá, és a kabinet honlapján tették közzé. A dokumentum egyben rendelkezik arról, hogy Kijev felújítja tárgyalásait Oroszországgal és a Moszkva irányította vámszövetség többi tagjával.
Ukrajna korábban számos brüsszeli elvárást teljesített vagy a teljesítés közvetlen közelébe került, így például kidolgozta az ügyészség politikai függetlenségét megerősítő, illetve a választási szabályokat a jogállamisági követelményekkel összhangba hozó törvényeket.
Nem született azonban áttörés abban a kérdésben, amelyet „a szelektív igazságszolgáltatás” beszüntetésének neveznek. Az unió ugyan általános érvénnyel, elvi szinten vetette fel ezt a problémát, de gyakorlatilag az a tétje, szabadon távozhat-e németországi gyógykezelésre Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök.
Egy brüsszeli diplomata szerint a két fél közti korábbi kötélhúzás Timosenko ügyében nagyrészt az unió tesztje volt arról, hogy Kijev mennyire törekszik komolyan az EU-hoz való közeledésre, illetve mennyire függ Oroszországtól és hatalmi érdekeitől. Viktor Janukovics államfőtől az unió eddigi tapasztalatai szerint nem idegen a kettős játék és a hintapolitika.
Kijev néhány napja állapodott meg Moszkvával a gázszállítmányok kifizetéséről, és Oroszország újra szállít földgázt szomszédjának. Ukrajna a tervek szerint az év végéig törleszti adósságát, ami körülbelül egymilliárd dollár.
A múlt hónap végén robbant ki újabb gázvita Oroszország és Ukrajna között, miután a Gazprom nyilvánosságra hozta, hogy Kijev 882 millió dollárral tartozik az augusztus havi szállítmányokért. Ez a hónap elejére kamatokkal elérte a 890 millió dollárt. Közben vita támadt a két fél között az októberi gázszállítmányok kifizetése körül is.
Moszkva kilátásba helyzete, hogy ha Kijev nem törleszti adósságát, a gázszállítmányokért a jövőben előrefizetést követel Ukrajnától. Válaszul Kijev a múlt héten közölte, hogy idén már nem vásárol több földgázt Oroszországtól.
Linas Linkevicius, az EU soros elnökségét ellátó Litvánia külügyminisztere a Nemzetközi Sajtószövetség rendezvényén – amelyet a november 28–29-én Vilniusban tartandó keleti partnerségi csúcstalálkozóval kapcsolatos esélylatolgatásnak szenteltek – azt mondta: egyelőre nem ismeri a részleteket, tájékozódnia kell, és nem tudja megmondani, van-e még esély a társulási megállapodás aláírására a vilniusi csúcson. „Várjunk még, tájékozódnunk kell, egyelőre nem vagyok abban a helyzetben, hogy végleges értékelést adjak” – fogalmazott.
A litván külügyek irányítója szerint ha most nem sikerül tető alá hozni a megállapodást, akkor évekig csak elenyésző esély lesz rá. Ezt egyebek közt azzal indokolta, hogy jövőre európai parlamenti választásokat tartanak, aminek nyomán több hónapos folyamatban megújul az EU-intézmények vezetői garnitúrája, 2015-ben pedig Ukrajnában esedékes elnökválasztás. A következő két évben tehát nem lesz mód arra, hogy a felek szükséges mértékű figyelmet szenteljenek az uniós-ukrán kapcsolatok nyitott kérdéseinek.
Linkevicius arra sem tudott egyelőre válaszolni, miként viszonyul az unió a Kijev részéről felvetett háromoldalú – ukrán-uniós-orosz – párbeszéd gondolatához.
A Brüsszelben az Ukrajnával való bármiféle megegyezést illetően eluralkodó pesszimizmust jelzi, hogy csütörtök késő délután közölték: a korábbi tervekkel ellentétben mégsem utazik Kijevbe Stefan Füle, az EU-bővítés és a partnerségi politika kérdéseiben illetékes biztos.
