Uniós vezetők Moszkvának: El a kezekkel Ukrajnától

Elfogadhatatlannak nevezték az unió vezetői, hogy Moszkva beavatkozik Ukrajna és az EU társulási folyamatába.

Mindkét vezető hangsúlyozta: az EU–ukrán társulásból Oroszország is hasznot tudna húzni, mivel az az egész régió gazdasági fejlődésére pozitív hatással lenne. „Mindenki nyerne (a társulással), a mi szomszédaink és az ő szomszédaik is. (A társulás) nem irányul senki ellen. Nem hiszem, hogy bárkinek ellenére lenne a demokrácia, prosperitás és stabilitás” – mondta Barroso.

Barroso ugyanakkor azt is szilárdan kijelentette: kétoldalú megállapodásba nincs beleszólása, főleg nincs vétójoga egy harmadik félnek – ezzel reagált arra, hogy Ukrajna és Oroszország a napokban felvetette: rendezzenek háromoldalú tárgyalásokat Kijev, Moszkva és Brüsszel között az EU és Ukrajna közeledéséről.

Rompuy, ehhez fűzte hozzá: az EU kapuja továbbra is nyitva áll Kijev előtt, és Brüsszel reméli, hogy „Ukrajna előbb vagy utóbb kész lesz” a társulásra. Ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy az EU „nem fogja beadni a derekát semmiféle külső nyomásnak, különösen nem Oroszország részéről”. „Az ukrán lakosság oldalán állunk” – tette még hozzá Rompuy.

Julija Timosenko ügyének semmi köze ahhoz, hogy a vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón nem írják alá a társulási megállapodást Ukrajnával – jelentette ki Pat Cox, az Európai Parlament (EP) ukrajnai különmegbízottja egy lapinterjúban, hiszen Mikola Azarov ukrán miniszterelnök az EP elnökéhez írt levelében jelezte, hogy a visszalépés indoka az orosz nyomásgyakorlás és az ukrán kereskedelmi forgalom veszteségei. Ezt támasztja alá, hogy az ukrajnai különmegbízott szerint bár sokszor találkoztak Viktor Janukovics elnökkel, csak az elmúlt héten közölte velük, hogy időre van szükség a társulási megállapodás aláírásának megfontolásához. „Ez meglepetés volt számunkra” – mondta Cox. Mindamellett Janukovics megerősítette, hogy stratégiai célja marad az európai integráció. Azaz taktikai céllal lassítottak.

Ezt támasztja alá az is, hogy Janukovics pénteki vilniusi sajtótájékoztatóján kijelentette: Ukrajna gazdasági és pénzügyi támogatást vár az Európai Uniótól, mielőtt aláírná vele a tervezett társulási szerződést. „Azt szeretnénk, ha európai kollégáink határozott lépéseket tennének, ami a fejlesztéseket és a pénzügyi-gazdasági támogatási program megvalósítását illeti”. Ennek része az, hogy újrainduljon az együttműködés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal, valamint EU-s segítség az ukrán gázvezetékek modernizálásában, illetve minden, az egyes ukrán exporttermékeket sújtó kereskedelmi korlátozások feloldása.

Az EU és a nemzetközi pénzügyi intézmények készek komoly segélycsomagot ajánlani Ukrajnának, amelyet a társulási megállapodás aláírásával egyidejűleg a rendelkezésére bocsátanak – mondta ezzel kapcsolatban Cox. A különmegbízott kijelentette: fontos, hogy az unió fenntartsa Ukrajna európai perspektíváját.

A kétnapos, vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozó előtt a tagállamok vezetői azt ígérték, mindent megtesznek, hogy az ukrán vezetést rávegyék a társulási dokumentum elfogadására. Bár Grúzia, Moldova és Azerbajdzsán esetében sikeresek voltak a tárgyalások, a kijevi kabinet a múlt héten – főként orosz nyomásra – a szabadkereskedelmi társulásról szóló szerződés előkészítésének felfüggesztéséről döntött. Janukovics ukrán elnök ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az ellentétes orosz és európai érdekek Ukrajnában csapnak össze.

A vilniusi csúcs zárónyilatkozatában ugyanakkor „az EU és Ukrajna megerősítik elkötelezettségüket a megállapodás aláírására annak a határozott cselekvésnek és kézzel fogható előrehaladásnak az alapján, amelyeket a 2013-as EU-Ukrajna-csúcstalálkozón megjelölt három területen Ukrajna elért". A Janukovics által elvárt pénzügyi segítség is megjelenik a nyilatkozatban, mely szerint a keleti partnerségben részt vevő országok „a megfelelő feltételekért és reformokért cserébe" további pénzügyi segítséget fognak kapni. A dokumentumban Oroszországról nem esik szó.