Forrongás: Kárpátalja is megmozdult

Több ezer fős tüntetés kezdődött Ungváron.

A túlnyomórészt fiatal tiltakozók reggel Ungvár központjában gyülekeztek, majd a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal és megyei tanács épületéhez vonultak, ahol élőlánccal blokád alá vették a létesítményt. A mintegy 2-3 ezer tüntető Viktor Janukovics elnököt és a kormányt lemondásra felszólító jelszavakat skandált, és azt követelte, hogy a megye vezetői jelenjenek meg a tömeg előtt, és jelentsék be, hogy a tiltakozók oldalára állnak. A kérésnek Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke, az ellenzéki Egységes Centrum (JeC) tagja tett eleget, aki bejelentette, hogy az általa vezetett testület elítéli az államfő lépéseit, és támogatásáról biztosította a hatalomváltást követelő megmozdulásokat, valamint a kijevi tüntetőket.

Körülzárta az ukrán kormány épületét hétfő reggel Kijevben néhány ezer, az ország európai uniós társulását támogató tüntető, elállva az épület összes bejáratát.

Helyszíni beszámolók szerint hétfőn már kora délután újra elkezdtek gyülekezni a tüntetők Kijev főterén, noha többségük még továbbra is a kormány épületét tartja blokád alatt. A Függetlenség terén a tilalom ellenére már több tucat sátrat állítottak fel, számuk egyre növekszik. A főtér közelében lévő Szakszervezetek Házának falán óriáskivetítőn folyamatosan az Európai Unió zászlaja látható.

A tüntetők által elfoglalt kijevi adminisztráció épületébe érkezett hétfőn a kormányzó Régiók Pártjának két közismert képviselője, hogy beszéljen a demonstrálókkal, akik azonban kifütyülték és elkergették őket.

Egyelőre nyugodt a helyzet a belvárosban.

Olekszandr Ledida, a megye első embere, a kormányzó Régiók Pártja (PR) kárpátaljai megyei szervezetének elnöke nem jelent meg a tüntetésen. Egyes ungvári hírportálokon olyan hír jelent meg, hogy Ledida egyik helyettesét, Ivan Kacsurt nevezték ki Kárpátalja megye ügyvivő kormányzójává.

Ungváron hétfőn tanítási szünetet rendeltek el a város egyetemein és főiskoláin, ezért nagyon sok diák vesz részt a tiltakozó megmozdulásokon. A tüntetésen bejelentették, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetem más felsőoktatási intézményekkel együtt egy hétig szünetelteti az oktatást. A megmozdulás szervezői azt is közölték, hogy azokat a hallgatókat, akik már korábban is tüntettek, nem vonják felelősségre.

A tiltakozók szolidaritásukról biztosították a kijevi tiltakozások részvevőit, a tüntetések sérültjeit. Bejelentették, hogy a demonstráció mindaddig fog tartani, amíg a Janukovics és rendszere hatalmon van.

Három nyugat-ukrajnai megye, Lviv, Ivano-Frankivszk és Ternopil vezetése máris csatlakozott az ellenzéki pártok által vasárnap meghirdetett általános sztrájkhoz. Kelet-Ukrajnában a Donyec-medence Független Bányászszakszervezete közleményben tudatta, hogy kész csatlakozni a sztrájkfelhíváshoz, továbbá követeli Janukovics és a kormány távozását a hatalomból. A szakszervezet tájékoztatása szerint a bányászokat mélyen felháborította az egyetemisták kijevi tüntetésének szombat hajnali erőszakos feloszlatása, főként ez állította őket szembe az ország vezetésével.

Közben a parlament illetékes bizottsága jóváhagyta a kormány elleni bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos előterjesztést. Vitalij Klicsko, az UDAR (Ütés) párt vezetője, aki tagja a bizottságnak, a döntés után kijelentette, hogy nem elegendő a kabinet menesztése, teljes hatalomváltásra van szükség az országban, beleértve Viktor Janukovics elnök távozását. A kormány elleni bizalmatlansági indítványról várhatóan a keddi plenáris ülésen tárgyal a parlament.

Telefonon beszélt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Viktor Janukoviccsal az Ukrajnában kialakult helyzetről hétfő délután – közölte az Európai Bizottság. A portugál politikus öt dologra hívta fel a Brüsszelbe telefonáló államfő figyelmét: valamennyi félnek önmérsékletet kell tanúsítania, tiszteletben kell tartani a polgári jogokat és minden szabadságjogot, amint lehet, ki kell vizsgálni az erőszakos rendőri fellépést, az ukrán hatóságoknak sürgősen párbeszédet kell kezdeniük a politikai erőkkel, valamint Ukrajna számára az egyetlen kiút a jelenlegi helyzetből a békés politikai megoldás. A brüsszeli testület szerint az ukrán elnök egyetértett Barrosóval ezekben a kérdésekben, és ígéretet tett, hogy kivizsgálják a rendőri erőszakot, a vizsgálat eredményét pedig nyilvánosságra hozzák.

Janukovics ugyanakkor arra kérte Barrosót, engedje meg, hogy egy ukrán delegáció Brüsszelbe utazzon, hogy tárgyalásokat folytassanak az Európai Bizottsággal a társulási és szabadkereskedelmi megállapodás egyes elemeiről. Barroso válaszában világossá tette, hogy a szerződés újranyitásról szó sem lehet. legfeljebb a végrehajtás módjairól eshet szó.

Az ukrán központi bank vezetője hétfőn bejelentette, hogy nem tervez semmilyen korlátozó intézkedést a hitel- és devizapiacon, jelezte továbbá, hogy a betéttulajdonosoknak nincs miért aggódniuk. A jegybank vezetője rámutatott: „az ukrajnai bankok már több alkalommal bizonyították, hogy bármilyen körülmények között képesek fenntartani működésüket”.

A lengyel Jacek Saryusz-Wolski, a kormányzó Polgári Platform európai parlamenti képviselője, az EP külügyi bizottságának tagja a lengyel TVN24 hírtelevíziónak nyilatkozva hétfőn kijelentette: a tüntetések elkerülhetetlenül hatalomváltáshoz vezetnek. Hozzáfűzte, hogy tudomása szerint az ellenzék már felkészült erre, Viktor Janukovics pártja pedig gyöngül a parlamentben. „Új többség formálódik, az ellenzéknek még 12 mandátum hiányzik ehhez, és már több mint 20 képviselő dezertált a Régiók Pártjából” – mondta Saryusz-Wolski. A lengyel EP-képviselő azt is közölte, hogy információi szerint az elnök mindenféle forgatókönyvre felkészült, beleértve az erőszakot. Kész bevezetni a rendkívüli állapotot is, kezdve Kijevvel.

A hírtelevízióval Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter később azt közölte, hogy a kijevi kormány nem szándékozik bevezetni a rendkívüli állapotot. Ezt azután mondta, hogy telefonon konzultált ukrán kollégájával, Leonyid Kozsara külügyérrel. A beszélgetés részleteit Sikorski a lengyel nemzetbiztonsági tanács hétfő délutáni ülésén ismerteti, amelyen az államfő, a miniszterelnök és a pártok vezetői is részt vesznek. Az ülésen az ukrajnai válság várható politikai és stratégiai következményeit vitatják meg.

Sikorski elégedettségének adott hangot annak kapcsán, hogy a kijevi kormány a válság ellenére sem vágta el a kapcsolatokat szomszédaival és az Európai Unióval, sőt igyekszik még intenzívebbé tenni. A külügyminiszter derűlátóan nyilatkozott az ukrajnai helyzet alakulásáról, amely szavai szerint az elmúlt éjszaka folyamán stabilizálódott.

Békés párbeszédre buzdította a szemben álló feleket, egyúttal segítséget ajánlott nekik hétfői közleményében Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács norvég főtitkára. Az Ukrajnában kialakult helyzet aggasztó az Európa Tanács számára – áll a politikus közleményében.

„Minden felet arra szólítok fel Ukrajnában, hogy tartózkodjon az erőszaktól és térjen vissza a békés párbeszédhez” – húzza alá Jagland. A norvég politikus egyúttal világossá tette, hogy az Európa Tanács készen áll arra, hogy segítséget nyújtson „Ukrajnának és népének” a jelenlegi nehéz helyzet rendezésében.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke elfogadhatatlannak nevezte hétfői közleményében a békés tüntetőkkel szemben Ukrajnában alkalmazott erőszakot. A német szociáldemokrata politikus szerint különösen nyugtalanítóak a rendőrrohamokhoz ürügyül szolgáló provokációkról érkező híradások. „Az ukrán hatóságoknak nem összeverniük kellene az embereket, hanem hallgatniuk kellene rájuk” – szögezi le közleményében Schulz. A politikus szerint a hatóságok nemcsak figyelmen kívül hagyják az emberek vágyait, hanem gumibottal és könnygázzal sújtanak le rájuk, ha elkeseredettségükben az utcán adnak hangot reményeiknek.

Az Európai Unió nem mentheti meg az ukrán gazdaságot és nem döntheti meg a kijevi hatalmat, de a társulási szerződésről szóló ajánlatát fenn kell tartania, és a brüsszeli vezetőknek, valamint a nagyobb tagállamoknak hangosan és egyértelműen tudatniuk kell, hogy az ukrán nép békés európai vágyát támogatják – írta szerkesztőségi írásában hétfő délután megjelent számába a Le Monde.

A mértékadó francia liberális napilap címlapján üdvözölte, hogy „az ukránok felkeltek”. „Az Európai Unió iránti szerelem demonstrálása olyannyira ritka mostanában, hogy itt muszáj megállnunk – fogalmazott a vezércikk. – Az adósságválsággal, a növekedésért és a munkanélküliség leküzdéséért folytatott küzdelemmel, valamint a populizmus erősödésével és a bővítés kezelésével túlterhelt EU elfelejtette, hogy továbbra is hatalmas vonzerővel rendelkezik. Ott, ahol nincs jogállam, a népek számára Európa a szabadság, a demokrácia és a modernitás reményét jelenti. A tüntetők most reformokat akarnak, tiszta és demokratikus, azaz európai államot.”

A lap szerint az is egyértelművé vált, hogy Európa számára nem Viktor Janukovics a jó tárgyalópartner; inkább az ukrán parlament elnökének a hatalom és az ellenzék képviselőinek tárgyalóasztalhoz ültetéséről szóló javaslatát kell támogatni.

A Vedomosztyi című orosz napilap szerint sem az ukrán hatalom, sem az ellenzék nem tartja ellenőrzése alatt a helyzetet. Az újságnak nyilatkozva Volodimir Feszenko ukrán politológus úgy vélekedett, hogy a Viktor Janukovics-féle hatalom alapvető hibát követett el a kijevi Függetlenség terén tüntetők szétverésével. Egy ismert orosz politológus, Vagyim Karaszjov biztos abban, hogy klasszikus forradalmi helyzet alakult ki Ukrajnában.

A Nyezaviszimaja Gazeta Gleb Pavlovszkij, az orosz Hatékony Politika nevű alapítvány vezetőjének véleményét közölte. Az ismert orosz politológus szerint is komoly következményekkel járhat Viktor Janukovicsra nézve a Jevromajdannak nevezett kijevi tüntetés szétkergetése. Pavlovszkij felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai ortodox egyház szolidaritást vállalt a tüntetőkkel, ami elképzelhetetlen lenne Oroszországban.

A Kommerszant című lapnak írt kommentárt Dmitrij Polikanov. A PIR-Centr nevű elemző cég alelnöke a fő problémát abban látja, hogy egyik keleti partnerségi programba bevont ország sem tud választani Moszkva és Európa között. És nemcsak a kialakult gazdasági és emberi kapcsolatok, hanem a választási kényszer „hazug és mesterséges” volta miatt. Az orosz szakértő úgy véli, ebben a helyzetben az egyetlen kiút a háromoldalú együttműködés Moszkva, Kijev és Brüsszel között.

A Kommerszant időközben arról is beszámolt, hogy az ukrajnai Krím-félszigeten lévő Szevasztopol törvényhozásának egyik képviselője nyílt levélben kérte Vlagyimir Putyint: küldjön orosz csapatokat Ukrajna területére, hogy „megvédjék az Egyesült Államok hadseregétől és a NATO-agresszoroktól”. Szevasztopolban orosz hadiflotta állomásozik, Moszkva 2035-ig bérli a hadi bázist Ukrajnától.

Putyin ugyanakkor azzal vádolta meg az ukrán ellenzéket, hogy vagy nem érti, mi történik az országban, vagy szélsőséges erők tevékenységét leplezi, közben azt hangoztatta, hogy mindaz, ami Kijevben történt, inkább hasonlít pogromokra, mint forradalomra.

Megbénult az ukrán főváros központjának közlekedése vasárnap. Délutáni becslések már 200 és 700 ezer közé tették a demonstrálók létszámát.

Lemondott vasárnap a kijevi rendőrfőnök, Valerij Koriak, mert a rohamrendőrség az előző nap „túlzott erőt” vetett be a kormányellenes tüntetőkkel szemben – adta hírül a CNN amerikai hírtévé az ukrán rendőrség közlésére hivatkozva. A kijevi rendőrség azzal magyarázta a hajnali tömegoszlatást, hogy a demonstráció akadályozta a főváros újévi fenyőfája támasztószerkezetének a felépítését.