Manszúr kezében a „választási procedúrák” sorsa

Rendkívüli hatáskörökkel ruházza fel a hadsereget az új egyiptomi alkotmánytervezet.

Amr Músza, az ötventagú alkotmányozó tanács elnöke a szavazás után bejelentette, hogy az új tervezetet kedden terjesztik Adli Manszúr ideiglenes köztársasági elnök elé. Az új alkotmány felhatalmazná a hadsereget, hogy saját maga döntsön a védelmi miniszter személyéről, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka is. Ráadásul a posztot nyolc évig töltené be ugyanaz a személy. Lehetőséget adna arra, hogy katonai bíróságok járjanak el civilekkel szemben, katonákat ugyanakkor nem lehetne polgári törvényszék elé állítani. A korábbi alaptörvényt módosító szöveget a lakosságnak népszavazáson kell majd megerősítenie, amit várhatóan decemberben vagy januárban rendeznek. Ezt követően kerülhet sor elnök- és parlamenti választásokra.

A korábbi változat szerint a honatyákat választanák meg előbb, és csak azután az államelnököt. A most elfogadott tervezet azonban nem határoz meg időbeli sorrendet, hanem Manszúr ideiglenes köztársasági elnökre bízza, melyik választást tartsák meg előbb és melyiket később. A szövegben csak az a kikötés szerepel, hogy a „választási procedúrákat” az alkotmány érvénybe lépése után fél évvel kell elkezdeni. Mivel a népszavazás decemberben vagy januárban lesz, Egyiptomnak legfeljebb csak a jövő év második felében lesz választott parlamentje és államfője. A hírügynökségi beszámolókból egyébként kiderül, hogy az állam jellegét nem változtatja meg alapjaiban a most javasolt módosítás. Az EFE hírügynökség úgy fogalmaz: a 247 cikkelyből álló új alkotmánytervezet lényegében csak az „iszlamista hangvételt” enyhíti, erősíti ugyanakkor a fegyveres erők szerepét. A mostani módosítások ugyanis elsősorban azokat a cikkeket érintik, amelyek iszlamista elveket tükröztek.

Ugyanakkor az újabb változat is a saríát, vagyis az iszlám jogrendet nevezi a törvényhozás alapvető forrásának, az iszlámot államvallásnak minősíti. Elismeri ugyanakkor a vallásszabadságot, hangsúlyozva, hogy az állam szavatolja a vallásgyakorlás lehetőségét is. Az alaptörvény általában is védelmezi a polgári szabadságjogokat, bár több kérdésben visszatér a Mubarak-rendszer idején érvényben volt szabályokhoz. A jövendő alaptörvény felszámolná a parlament felsőházát, és lehetővé tenné a törvényhozás számára, hogy kétharmados többséggel elmozdítsa az elnököt, illetve eljárást kezdeményezzen ellene az alaptörvény megsértése esetén. A jogszabály betiltaná a vallási alapon szerveződő pártokat, így a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériséget is, amely az elnök megdöntésekor a legerősebb parlamenti erő volt Egyiptomban.

Mohamed Murszi iszlamista elnököt július 3-án elmozdította a hatalomból a hadsereg, és felfüggesztette a 2012-ben népszavazással elfogadott alkotmányt. A Muzulmán Testvériség ellen július óta hajtóvadászatot folytatnak a hatóságok, a szervezet legtöbb vezetőjét bebörtönözték, a Murszi melletti tüntetéseket pedig vérbe fojtották. Az utóbbi hetekben megfigyelők szerint már a hadsereg világi bírálóit is üldözik a hatóságok.