A Munkáspárt sem kínál „könnyű megoldásokat” a megélhetési problémákra, ám részletesen kidolgozott, költségelemzéssel alátámasztott programja van – erősítette meg korábbi nyilatkozatát a pártvezető –, amelynek része a háztartási energiaárak húsz hónapra szóló befagyasztása rögtön a 2015-ben esedékes választások után.
Ehhez a Munkáspártnak meg kell nyernie a választásokat, ám ha a Labour minden aktivistája keményen dolgozik jövőre, akkor 2014 lesz a toryk vezette kormány utolsó teljes éve – hangsúlyozta üzenetében Miliband. A Labour vezetője és miniszterelnök-jelöltje először a párt szeptember végi éves kongresszusán jelentette be, hogy ha a Munkáspárt 2015-ben kormányra kerül, legalább húsz hónapra befagyasztaná a kiskereskedelmi áram- és gázárakat, a hat legnagyobb magántulajdonú brit energiaszolgáltató cég nagykereskedelmi és lakossági szolgáltatói üzletágát szétválasztaná, és tevékenységük ellenőrzésére a jelenleginél erőteljesebb felügyeleti hatóságot hozna létre.
Az egyik ismert londoni közgazdász szerint a Munkáspárt egyértelműen a magyarországi példát követi, amikor alacsonyan próbálja tartani az energiaárakat. Lánczi Tamás, a Századvég elemzője szerint is egyértelmű a magyar kormány példamutatása, hiszen azóta Csehországban, Bulgáriában és Németországban is sorra jelentették be a rezsicsökkentést.
A politikus elismerte, hogy ez nem fog tetszeni az érintett vállalatoknak, hozzátette ugyanakkor, hogy a Munkáspárt megítélése szerint az energiacégek túl hosszú ideje számláznak az indokoltnál többet az általuk szolgáltatott energiáért, és ezt azért tehetik, mert a piac nem működik.
A brit lakossági energiapiac csaknem egészét ellenőrző hat nagy szolgáltató közül az elmúlt hetekben négy jelentett be átlagosan 9,1 százalékos – az éves brit inflációt négyszeresen meghaladó – áremelést, hatalmas felháborodást kiváltva országszerte. Az indulatok láttán a brit parlament alsóházának energiaügyi bizottsága nemrégiben meghallgatásra idézte be a lakossági szolgáltató cégek vezetőit, akik elsősorban a nagybani földgázárak emelkedésével és a magas környezetvédelmi adókkal magyarázták az áremelési kényszert.
