A Munkáspárt sem kínál „könnyű megoldásokat” a megélhetési problémákra, ám részletesen kidolgozott, költségelemzéssel alátámasztott programja van – erősítette meg korábbi nyilatkozatát a pártvezető –, amelynek része a háztartási energiaárak húsz hónapra szóló befagyasztása rögtön a 2015-ben esedékes választások után.
Ehhez a Munkáspártnak meg kell nyernie a választásokat, ám ha a Labour minden aktivistája keményen dolgozik jövőre, akkor 2014 lesz a toryk vezette kormány utolsó teljes éve – hangsúlyozta üzenetében Miliband. A Labour vezetője és miniszterelnök-jelöltje először a párt szeptember végi éves kongresszusán jelentette be, hogy ha a Munkáspárt 2015-ben kormányra kerül, legalább húsz hónapra befagyasztaná a kiskereskedelmi áram- és gázárakat, a hat legnagyobb magántulajdonú brit energiaszolgáltató cég nagykereskedelmi és lakossági szolgáltatói üzletágát szétválasztaná, és tevékenységük ellenőrzésére a jelenleginél erőteljesebb felügyeleti hatóságot hozna létre.
Az egyik ismert londoni közgazdász szerint a Munkáspárt egyértelműen a magyarországi példát követi, amikor alacsonyan próbálja tartani az energiaárakat. Lánczi Tamás, a Századvég elemzője szerint is egyértelmű a magyar kormány példamutatása, hiszen azóta Csehországban, Bulgáriában és Németországban is sorra jelentették be a rezsicsökkentést.
A politikus elismerte, hogy ez nem fog tetszeni az érintett vállalatoknak, hozzátette ugyanakkor, hogy a Munkáspárt megítélése szerint az energiacégek túl hosszú ideje számláznak az indokoltnál többet az általuk szolgáltatott energiáért, és ezt azért tehetik, mert a piac nem működik.
A brit lakossági energiapiac csaknem egészét ellenőrző hat nagy szolgáltató közül az elmúlt hetekben négy jelentett be átlagosan 9,1 százalékos – az éves brit inflációt négyszeresen meghaladó – áremelést, hatalmas felháborodást kiváltva országszerte. Az indulatok láttán a brit parlament alsóházának energiaügyi bizottsága nemrégiben meghallgatásra idézte be a lakossági szolgáltató cégek vezetőit, akik elsősorban a nagybani földgázárak emelkedésével és a magas környezetvédelmi adókkal magyarázták az áremelési kényszert.
A Munkáspárt szakértőinek számításai szerint a lakossági energiaárak csaknem kétévi befagyasztása 4,5 milliárd fontba (1600 milliárd forintba) kerülne az energiaszolgáltatóknak, ugyanakkor egy átlagos brit háztartás évi 120 fontot (42 ezer forintot) takaríthatna meg. David Cameron konzervatív párti miniszterelnök az elképzelés bejelentése óta több nyilatkozatában is „átverésnek” nevezte a tervet, mondván: a Munkáspárt vezetőjének nincs befolyása az energiahordozók világpiaci árára.
