David Cameron „tüneti kezelésnek” nevezte az ellenzéki Munkáspárt minap ismertetett rezsibefagyasztási tervét. Cameron a Liberális Demokratákkal koalícióban kormányzó Konzervatív Párt éves kongresszusának nyitánya előtt a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: az EU átalakításra szorul, mivel mára túl versenyellenessé, túl vállalkozásellenessé és bürokratikussá vált.
A miniszterelnök megerősítette a Konzervatív Párt hivatalos álláspontját, amely szerint Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerét is gyökeresen át kell alakítani.
A brit nép nem akarja a mind szorosabbra vont uniót, és Nagy-Britanniának nem szabad részt vennie e folyamatban. „Más országok csatlakozhatnak az egyre szorosabb Európai Unióhoz, Nagy-Britanniának azonban nincs helye (egy ilyen unióban) (...), és gondoskodom róla, hogy ebből mi kiszálljunk” – fogalmazott a brit kormányfő.
A brit EU-tagság feladásának kockázataira már a legnagyobb brit üzleti vállalkozások vezetői is felhívták a figyelmet. Nyílt levelükben – amelyet mások mellett Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója, Sir Michael Rake, a British Telecom (BT) elnöke és Sir Nigel Sheinwald, a Shell igazgatótanácsi tagja, Nagy-Britannia volt washingtoni nagykövete is aláírt – arra hívták fel a figyelmet, hogy számításaik szerint évente akár 92 milliárd font (32 ezer milliárd forint) kárt is okozhat a brit gazdaságnak Nagy-Britannia esetleges kilépése az Európai Unióból.
A kockázatokra politikai elemzők is figyelmeztették a brit kormányt. A British Influence nevű kutatóintézet – amely magát „nem EU-barát, nem EU-gyűlölő, hanem EU-realista” intézményként jellemzi – által közzétett, vitaindító célú manifesztumban annak a véleményének adott hangot, hogy „hatalmas stratégiai hiba” lenne Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból.
Cameron azt nem mondta ki, hogy ez a brit EU-tagság esetleges feladását is jelentheti, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a brit–EU viszonyrendszert szabályozó szerződés „nagyon radikális” újratárgyalására törekszik.
A brit miniszterelnök januárban jelentette be, hogy a brit választók 2017-ben népszavazáson dönthetnek a brit uniós tagság sorsáról, ha a Konzervatív Párt a 2015-ben esedékes választások után kormányon marad. Cameron akkori előterjesztése szerint ugyanakkor a brit kormánynak a referendum előtt meg kell kísérelnie tárgyalásos úton újrarendezni Nagy-Britannia viszonyrendszerét az EU-val, és a London által tagállami hatáskörűnek ítélt döntési jogköröket „haza kell telepíteni” Brüsszelből.
Cameron a vasárnapi BBC-interjúban elvetette az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Ed Miliband múlt héten tett bejelentését arról, hogy ha a Labour kerül kormányra 2015-ben, húsz hónapra befagyasztaná a lakosság és a családi vállalkozások földgáz- és áramdíjait. Cameron szerint „ez tüneti kezelés és nem a betegség gyógyítása”, mivel a közműdíjak emelkedésének okait kell feltárni. Hozzátette: a kormány más megközelítést alkalmaz, törvényt alkot például arról, hogy az energiaszolgáltatók minden fogyasztónak kötelesek lesznek az általa hozzáférhető legalacsonyabb tarifákat felajánlani.
A miniszterelnök szerint Miliband gazdaságpolitikai elképzeléseinek összessége „üzletellenes és vállalkozásellenes”. A vállalati adóterhek emelésének munkáspárti tervét Cameron „őrültségnek” nevezte, mondván: az üzleti szféra „ostorozása és adóztatása” munkahelyekbe kerül és visszaveti a gazdasági növekedést.
A brit választók csaknem kétharmadának azonban tetszik Miliband rezsibefagyasztási terve. A The Sunday Times című vasárnapi brit konzervatív lap megbízásából készített országos felmérés szerint a megkérdezettek 63 százaléka támogatja az ötletet. Ez meglátszik a párt támogatottságán is: jelenleg a választók 42 százaléka voksolna a Munkáspártra és csak 31 százalék a konzervatívokra.
