A The Independent című vezető liberális brit napilapban közölt nyílt levelet mások mellett Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója, Sir Michael Rake, a British Telecom (BT) elnöke, Sir Nigel Sheinwald, a Shell igazgatótanácsi tagja, Nagy-Britannia volt washingtoni nagykövete, Sir Andrew Cahn, a Nomura globális pénzügyi szolgáltató csoport európai alelnöke és Nicolas Petrovic, a Eurostar szuperexpresszeket üzemeltető cég vezérigazgatója is aláírta. A vállalati vezetők szerint „elsöprő erejű” gazdasági érvek szólnak Nagy-Britannia EU-tagságának fenntartása mellett.
Az egységes európai piac ma a világ legnagyobb piaca, félmilliárd fogyasztóval és tízezer milliárd font (13 ezer milliárd dollár) összesített GDP-értékkel. A brit gazdaság számára a tagság – a különböző becslések szélsőértékei alapján – évente 31 milliárd és 92 milliárd font közötti többletbevételt jelent; ez háztartásonként 1200-3500 font (415 ezer-1,2 millió forint) közötti éves jövedelmi plusznak felel meg – írták a nyílt levél szerzői.
Az aláírók szerint ezt az egységes piacot nem otthagyni, hanem erősíteni és mélyíteni kell; ki kell terjeszteni például a digitális, az energiaipari, a szállítási és a távközlési ágazatokra is. A brit üzleti vezetők becslése szerint ez további 110 milliárd fonttal gyarapítaná a brit hazai összterméket. A nyílt levelet aláíró brit üzleti vezetők szerint Nagy-Britannia EU-tagságának előnyei toronymagasan meghaladják a tagsággal járó költségeket, és aki mást állít, az a politikát helyezi a gazdasági érdekek elé.
A brit EU-tagsággal kapcsolatos belpolitikai vita újult erővel lángolt fel azután, hogy a május elején megtartott részleges angliai és walesi helyhatósági választásokon korábbi eredményeihez képest átütő sikert ért el a legnagyobb brit EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), amelynek elsődleges célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból.
David Cameron miniszterelnök januárban bejelentette, hogy a brit választók a következő parlamenti ciklus első felében – várhatóan 2017-ben – népszavazáson dönthetnek a brit uniós tagság fenntartásáról vagy Nagy-Britannia kilépéséről, ha a kormányzó Konzervatív Párt megnyeri a 2015-ös választásokat.
Az alsóház tory frakciójának EU-szkeptikus jobbszárnya azonban egyre nagyobb nyomást fejt ki a kormányra annak érdekében, hogy törvény rögzítse a referendum kiírásának kötelmét a következő kormány számára, arra az esetre is, ha 2015-ben a konzervatívok kikerülnének a hatalomból.
