A kormányzati mulasztások kapcsán is hangsúlyozta a számonkérés fontosságát.
– Hát vezetői felelősség biztos, hogy megvan – szögezte le Horn.
Politikai sietség kontra szakmai szempontok
Nagy Attila Tibor szerint a kormány számára fontos lehetett, hogy az ügynökakták megnyitását az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójához kapcsolja. Legalábbis erre utal, hogy Magyar Péterék előbb október 23-ára, majd november 4-ére időzíthették a nagy jelentőségűnek szánt bejelentést.
– Ha a politikai sietség felülírja a szakmai szempontokat, annak ilyen súlyos hibák lehetnek a következményei – figyelmeztetett az elemző, aki szerint a Lezsák-ügy politikailag is kellemetlen helyzetbe hozta a Tisza-kormányt, és támadási felületet biztosított a Fidesz számára.
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát más közéleti szereplők is élesen bírálták. Verebes István színész-rendező például undorát fejezte ki a közzététel módjával kapcsolatban, míg Puzsér Róbert azt kifogásolta, hogy a nyilvánosságra hozott adatokból nem derül ki egyértelműen, ki végzett tényleges ügynöki tevékenységet.
























