A két színész olykor egészen sajátos módszerekkel próbált keresztbe tenni egymásnak. Schwarzenegger például eljátszotta, hogy érdeklődik egy gyengébb forgatókönyv iránt, mert tudta, Stallone így nagyobb eséllyel vállalja el a szerepet. Ennek legismertebb példája az 1992-es Állj, vagy lő a mamám! című vígjáték volt. Stallone csak később tudta meg, hogy Schwarzenegger szándékosan vezette félre.
A közös vállalkozás sem vetett véget a háborúnak
A kilencvenes évek elején már üzleti partnerekként is együtt dolgoztak: Bruce Willisszel közösen részt vettek a Planet Hollywood étteremlánc elindításában. A kapcsolatuk azonban ekkor sem vált felhőtlenné. Stallone elmondása szerint
még arra sem voltak képesek, hogy együtt álljanak színpadra egy bemutató vagy beszéd kedvéért.
A valódi fordulat 2003-ban következett be, amikor Schwarzenegger bejelentette, hogy indul Kalifornia kormányzói tisztségéért. A két színész egy szivarklubban találkozott, Stallone pedig úgy döntött, ideje lezárni a versengést. „Elég volt ebből. Már nem versenyzünk a filmekben” – mondta neki.
A beszélgetés során mindketten elismerték, hogy a másik jelenléte folyamatosan jobb teljesítményre ösztönözte őket. A korábbi ellenfelek később barátok lettek, és a közös munkát is folytatták: Schwarzenegger feltűnt A feláldozhatók filmekben, Stallone pedig vele együtt szerepelt a Szupercella című akciófilmben. A csaknem két évtizedes rivalizálásból végül kölcsönös tisztelet és barátság lett.
