Rezsicsökkentés: magyar mintára segítenek a briteken

A brit Munkáspárt ígérete szerint a szigetországban mérséklődhetnek az energiaárak, Nagy-Britannia ezzel csatlakozhat a magyar mintát követő Csehországhoz és Bulgáriához.

Befagyasztja a lakossági és a családi vállalkozásoknak felszámolt áram- és gázdíjakat a brit Munkáspárt, ha kormányra kerül – ezt a párt miniszterelnök-jelöltje jelentette be. Ed Miliband hangoztatta: tudja, hogy a szolgáltatók tetszését ez nem fogja elnyerni, de az energiacégek már túl hosszú ideje számláznak az indokoltnál többet. Az egyik ismert londoni közgazdász szerint a Munkáspárt egyértelműen a magyarországi példát követi, amikor alacsonyan próbálja tartani az energiaárakat.

A köztévének nyilatkozó szakértő azt mondta, nem ez az első eset, hogy külföldi országok átvesznek olyan kezdeményezéseket, amiket az Orbán Viktor vezette kormány valósít meg. Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője a rezsicsökkentéssel kapcsolatban rámutatott, hogy az Csehországban is megvalósult egy 10 százalékos mérséklés formájában, s Bulgáriában és Németországban is sor került egy kisebb mértékű árcsökkentésre.

Magyarország „ragadós” példa – minderről már Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselője beszélt szintén a köztelevízióban. A politikus hangsúlyozta, az energia- és közmű-szolgáltatási szektor teljes privatizációja és az ennek nyomán meredeken emelkedő energiaár nem egyedülálló jelenség Európában, de a kontinens erős országai szigorú szabályokkal kordában tudják tartani ezeket a szolgáltatókat.

Ugyanezek a cégek azonban csak a privatizációs időszak 15 éve alatt hivatalosan 1040 milliárd forintot, Csepel 90 évnyi költségvetését vitték ki Magyarországról, miközben Európában 2010-ig a magyarok fizették a legtöbbet, a villanyáramnál pedig másodikok voltunk a csehek előtt – tette hozzá Németh. Mint az M1 reggeli műsorában fogalmazott, a Gyurcsány–Bajnai-kormány ideje alatt még a gáztározókat is privatizálták, és Európában egyedülálló módon nem a kormány, hanem az E.ON és az orosz gázszolgáltató határozta meg a gáz árát, ezért egyszerűen nincs más lehetőség, mint visszavásárolni a német céget.

A gázüzletágra szánt 260 milliárd forintot sokalló megjegyzésekre úgy reagált, a cég ára piaci körülmények között ennyi, ha pedig nem kerül állami kézbe, a rezsicsökkentés fenntarthatatlan lesz. De ez veszélybe kerülne akkor is, ha visszatérnek azok, akik 2002–2010-ben 15-ször emeltek rezsiárat, és minden döntésükkel a szolgáltatóknak kedveztek, ezért van az, hogy a rezsicsökkentés mögé alkotmányos garancia kell – tette hozzá.

Legkésőbb jövő tavasszal a parlament dönthet a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvényjavaslatról – mondta ezzel kapcsolatban korábban Orbán Viktor egy rádióinterjújában. A kormány alkotmányos védelmet nyújtana azzal, hogy az alaptörvényben kétharmadossá tennék azt a készülő jogszabályt, amely a nonprofit közműszolgáltatókról szól, és megtiltaná, hogy a rezsiszolgáltató cégek „komoly profitot” számítsanak fel. Elfogadhatnak továbbá egy politikai nyilatkozatot is a közeljövőben, hasonló céllal.

Messze nem a rezsicsökkentés az egyetlen olyan törekvés, amit külföldön átvesznek Magyarországtól. Több környező ország kormánya is érdeklődik például az új magyar földtörvény iránt. Bitay Márton, az állami földprogramért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek ezt azzal magyarázta, hogy a kormány Európa egyik legszigorúbb földtörvényét alkotta meg, amely kizárja a külföldi és hazai spekulánsok megjelenését a termőföldpiacon. A családi gazdaságok segítése szintén komoly csapásirány lehet az unióban, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Lánchíd Rádióban azt mondta, a magyar agrárpolitika több, fontos pontját is átveheti több uniós tagállam.

Ha már gazdaság: a Fidesz–KDNP kormányra kerülését követően rendhagyó intézkedések sorozatát hozta meg. Ezeket szokás unortodoxnak is nevezni. Közös jellemzőjük, hogy nem a megszorító politika logikájából kiindulva raknak még nagyobb terheket az emberekre, hanem ezeket a terheket megpróbálják igazságosabban elosztani, jobban bevonva a közteherviselésbe az addig érinthetetlennek tartott bankokat, multinacionális vállalatokat.

Lássunk ebből egy párat:

• A magánnyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvényt 2010 decemberében fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály értelmében, aki visszalépett az állami rendszerbe, visszakaphatta a magánnyugdíjpénztárba befizetett, hozamgarantált tőke feletti pénzét, illetve a befizetett tagdíj-kiegészítését. Bár a magyar ellenzék a nyugdíjak „einstandolásáról” beszélt, immár Lengyelországban is a magyarhoz hasonló reformokat terveznek.

• Ugyancsak nagy vihart kavart a végkielégítésekre kirótt 98 százalékos különadó, amelyet 2011 májusában fogadott el a magyar parlament. Egy korábbi hír szerint Victor Ponta román szocialista miniszterelnök megelégelte az állami hatáskörbe tartozó, ám önfinanszírozó felügyeleti szervek vezetősége által kiutalt végkielégítéseket, és 85 százalékos különadóval kívánja sújtani azokat.