Kutatás-fejlesztési projektet indított el egy amerikai cég a magyar gazdaság egyik vidéki fellegvárában

A vidéki gyárakban dolgozó emberek nélkül nincs tudás- és kutatásalapú gazdaság, amire jó példát hoz az amerikai tulajdoni hátterű NI Kft. is, amely a termelési tevékenység után kutatás-fejlesztési projektet is végrehajt Debrecenben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a beruházás helyszínen.

Fotó: Derencsényi István Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NI Kft. beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy az amerikai vállalat mintegy 745 millió forintnyi értékű kutatás-fejlesztési projektet hajt végre, amelynek célja a tesztelési és vezérlő rendszerek technológiai megújítása. Ehhez a beruházáshoz a kormány 112 millió forint támogatást nyújt, így segítve elő tizennégy új, magas képzettséget igénylő munkahely létrehozását.

Debrecen mára egyértelműen a magyar gazdaság egyik vidéki fellegvára, ahol az elmúlt tíz évben 101 beruházás valósult meg a kormány támogatásával. / Fotó: Derencsényi István / MTI

A beruházás helyszínének stratégiai jelentősége van

A miniszter beszédében köszönetet mondott a cégnek és dolgozóinak, amiért a termelési tevékenység után immár a kutatás-fejlesztés terén is egyre nagyobb hangsúlyt kap a debreceni helyszín, amelynek ekképp egyre inkább stratégiai jelentősége van. Aláhúzta, hogy egy hónap alatt ez már a hetedik amerikai beruházás, amelyet bejelentettek hazánkban, ami szavai szerint azt mutatja, hogy a tavalyi rekordok után idén is fennmaradt a lendület.

Majd arra is kitért, hogy Debrecen mára egyértelműen a magyar gazdaság egyik vidéki fellegvára, Kelet-Magyarország gazdasági központja lett, ahol az elmúlt tíz évben 101 beruházás valósult meg a kormány támogatásával. – Ezek a beruházások összesen 4600 milliárd forintos értéket képviselnek, összesen 33 ezer munkahelyet hoztak Debrecenbe. Nincs még egy olyan magyar város Budapesten kívül, ahol az elmúlt tíz évben ennyi fejlesztés és ennyi munkahely jött volna létre – fogalmazott.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az utóbbi másfél évtizedben nagyon sok, európai mércével is nagynak számító termelő beruházás érkezett Magyarországra, s ezek során az érintett vállalkozások olyan pozitív tapasztalatokat szereztek, hogy elkezdték a magasabb hozzáadott értéket képviselő, továbbá magasabb technológiai színvonalat mutató szolgáltató vagy kutatás-fejlesztési funkcióikat is idehozni. – Ezzel a fiatal, tehetséges, több nyelvet beszélő, felsőfokú végzettségű munkavállalók számára teremtik meg a lehetőséget arra, hogy itthon fussanak be nemzetközi vállalati karriert. És ez fordított sorrendben nem működik. Ez kicsit olyan, mint a háromszög, amely ha az alapján áll, stabil, ha a csúcsán, akkor meg eldől, tehát tudásalapú gazdaság nem tud létrejönni termelésben megszerzett tudás nélkül – folytatta.

– Ezért vidéki emberekként szerintem jogosan kérjük ki magunknak azt, amikor budapesti milliárdosok lenézik a vidéki gyárakban dolgozó embereket azzal, hogy „összeszerelő üzemeznek”, illetve nem veszik figyelembe azt, hogy az összeszerelő üzemekben összeszerelt dolgok közül is egy csomót használnak ők is a mindennapi életük során – mondta.

Valamint üdvözölte, hogy a tavalyi év rekordot hozott Magyarországon a kutatás-fejlesztési beruházások tekintetében is. – Egy év alatt soha ennyi kutatás-fejlesztési beruházás nem jött létre Magyarországon, mint tavaly. Kettőszázharmincmilliárd forintnyi értékben ruháztak be a vállalatok kutatás-fejlesztési funkciókba, és megduplázódott a tavalyi évre a Magyarországon működő globális vállalati központok száma, ahol 34,5 év az átlagéletkor” – emelte ki. A miniszter ezután érintette az elmúlt másfél évtized válságait, a súlyos bizonytalanságot is, amely kíséri az új világrend kialakulását, és aláhúzta, hogy Magyarország eközben óriási gazdasági bravúrokat hajtott végre.

Arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi háborús helyzetben könnyen Európa húzhatja a legrövidebbet, ez pedig kijelöli a magyar kormány legfőbb feladatát is: ki kell maradni minden háborúból és meg kell óvni az országot ezen konfliktusok negatív hatásaitól, különös tekintettel az energiaellátás terén. – Azt gondolom, hogy így közösen, a gazdaság és a politikai élet szereplői jogosan lehetünk büszkék arra a teljesítményre, amelyet az európai és globális biztonsági körülmények ellenére a gazdaság létrehozott az elmúlt másfél évtizedben – jelentette ki.

– Mégiscsak létrejött egymillió új munkahely egy tízmilliós országban. A modern autóipar és a globális elektronikai ipar egyik európai zászlóshajójává váltunk, és az elmúlt négy esztendő, dacára annak, hogy egy háború szomszédságában telt, a négy legsikeresebb év lett a magyar nemzetgazdaság történetében beruházások szempontjából – fűzte hozzá.