Tárgyalni kezdett Janukovics és az ellenzék

Így próbálják megoldani a hetek óta tartó, százezres tüntetéseket kiváltó belpolitikai válságot.

A hírek szerint a kerekasztal-megbeszélésen részt vesz az ország három korábbi államfője, Leonyid Kucsma, Leonyid Kravcsuk és Viktor Juscsenko, valamint az ellenzék részéről Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza párt frakcióvezetője, Vitalij Klicsko az UDAR (Ütés) párt vezetője, Oleh Tyahnibok a szélsőségesen nacionalista Szabadság párt elnöke, továbbá más politikai pártok, szakszervezetek, a művészeti és tudományos élet, a diákmozgalom képviselői és szakértők.

Súlyos következményei lehetnek Ukrajnára nézve annak, ha a hatalom erőszakot alkalmaz a tüntetőkkel szemben – figyelmeztette Vitalij Klicsko ellenzéki vezető Viktor Janukovics elnököt a kerekasztal-megbeszélésen. Az Ütés (UDAR) párt vezetője kijelentette, hogy olyan információk birtokában van az ellenzék, amelyek szerint forgatókönyv készül a hatalomváltást és az európai integráció felgyorsítását követelő tüntetők erőszakos szétoszlatására.

A tanácskozást online közvetítette egy helyi televízió. Az ellenzéki politikai vezetők felszólalása közben azonban megszakadt az adás. A jelen lévő újságírók azóta mobiltelefonjaikon és közösségi portálokon keresztül igyekeznek tájékoztatni a közvéleményt.

Az ellenzéki vezetők felsorolták, mit követelnek: a fogva tartott tüntetők szabadon bocsátását, azoknak a megbüntetését, akik erőszakot alkalmaztak a demonstrálók ellen, Mikola Azarov kormányának menesztését, valamint – a legfontosabbnak nevezve – előrehozott parlamenti- és elnökválasztások kiírását.

Janukovics kijelentette, hogy javasolja az őrizetbe vett tüntetők szabadon bocsátását. Nem zárta ki, hogy elbocsátják azokat a tisztségviselőket, akik felelősek az uniós társulási megállapodás rossz előkészítéséért. Ugyanakkor hangoztatta azt is, hogy az Oroszországgal való kapcsolatok normalizálása nélkül „lehetetlen rendbe tenni” az ukrán gazdaságot.

Viktor Juscsenko volt államfő – aki közismerten a nyugati orientáció híve – sürgette, hogy még idén írja alá Kijev a társulási megállapodást az Európai Unióval. A belpolitikai válság megoldása érdekében Juscsenko az adminisztratív épületeknek a tüntetők blokádja alóli felszabadítása, valamint Azarov kormányának menesztése mellett foglalt állást.

Mielőtt az ellenzéki vezetők tárgyalni indultak volna, Arszenyij Jacenyuk a kijevi Függetlenség terén a tömeghez szólva közölte, hogy átadják az elnöknek a demonstrálók követeléseit, azután visszatérnek, és tájékoztatják őket a fejleményekről. „A követeléseink mellett tudtára adjuk Janukovicsnak, hogy nem megyünk el, harcolni fogunk a mi közös ukrán győzelmünkig” – hangoztatta.

A tanácskozást megnyitó beszédében Janukovics elnök felháborodását fejezte ki a Majdan, a Függetlenség tere tüntetői elleni provokációk és a rendvédelmi szervek erőszakos fellépése miatt. Kijelentette, hogy a november 30-ai diáktüntetés brutális rohamrendőri szétoszlatásáért a vizsgálat eddigi eredménye szerint „közvetlenül három személy felelős”. Ígértet tett arra, hogy megnevezi az illetőket, amint a nyomozás állása lehetővé teszi.

A leggazdagabb ukrán oligarcha, a donyecki Rinat Ahmetov, akinek vagyonát a Forbes magazin több mint 15 milliárd dollárra becsülte, előzőleg elfogadhatatlannak nevezte erőszak alkalmazását a tüntetőkkel szemben, és az ellenzékkel való tárgyalásokra szólította fel az elnököt. Janukovics még a tanácskozás előtt javasolta, hogy részesítsék amnesztiában azokat a tüntetőket, akiket az európai integrációt és hatalomváltást követelő demonstrációkon vettek őrizetbe.

Az Egyesült Államokban működő Közép- és Kelet-európai Koalíció (CEEC) nyílt levélben sürgette Barack Obama amerikai elnököt, hogy az ukrajnai erőszak miatt tiltakozzon az orosz és az ukrán államfőnél. A levél szerzői aggódnak a Majdanon tüntetők elleni erőszakos rendőri fellépés miatt, és Obama személyes beavatkozását kérik Putyinnál és Janukovicsnál, hogy megakadályozza a térség „újraszovjetesítését”.

„Az álláspontom az, hogy tovább kell lapoznunk, és amnesztiát kell hirdetnünk” – jelentette ki az államfő Kijevben, egyetemisták képviselőivel találkozva. Kifejtette, azt szeretné, ha minden fogva tartott demonstráló amnesztiában részesülne, köztük azok is, akikkel szemben a bíróság már ítéletet hozott. Hangsúlyozta, hogy kész ezt a javaslatot a kerekasztal-tárgyalások résztvevői elé terjeszteni.

Az UNIAN ukrán hírügynökség tudósítója szerint egy magas rangú uniós diplomata pénteken Brüsszelben közölte: az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei azt tervezik, hogy rotációs alapon, egymás felváltva Kijevbe látogatnak, hogy figyelemmel kísérjék az ukrajnai helyzetet, és állandó, magas szintű politikai jelenlétet biztosítsanak a politikai válság rendezését célzó párbeszédhez.

A névtelenül nyilatkozó diplomata szerint Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselője arra fogja buzdítani a tagországok külügyminisztereit hétfői brüsszeli tanácskozásukon, hogy utazzanak Ukrajnába, és „tegyék állandóvá az Európai Unió jelenlétét. [ ] Ukrajna többször kinyilvánította, hogy szorosabb kapcsolatokat akar az Európai Unióval. Mi is közeledni akarunk Ukrajnához. Ennek a legjobb módja állandó jelenlétünk lenne Ukrajnában annak érdekében, hogy párbeszédet folytathassunk.”

Legutóbb szerdára virradóra a belügyi egységek megkísérelték pajzsokkal kiszorítani a tüntetőket a Függetlenség teréről, épp akkor, amikor az EU külügyi főképviselője az ukrán fővárosban tartózkodott. Moszkva a közelmúltban több ízben is nemtetszését fejezte ki, amiért szerinte az Európai Unió beavatkozik Ukrajna belügyeibe.