Váratlan döntés született a Vatikánban

A márciusban megválasztott katolikus egyházfő lemondott a külsőségekről, a szegényeket kívánja szolgálni.

Semmiféle előjele nem volt XVI. Benedek távozási szándékának, ezért lepte meg a világot az elsőként az olasz ANSA hírügynökség által február 11-én, valamivel dél előtt közölt gyorshír az egyházfő lemondásáról.

A 86 éves XVI. Benedek a Vatikánban összehívott konzisztóriumon, a bíborosoknak mondott latin nyelvű beszédében jelentette be, hogy előrehaladott korának terhe miatt nem képes tovább ellátni a péteri szolgálatot („ ad cognitionem certam perveni vires meas ingravescente aetate non iam aptas esse ad munus Petrinum aeque administrandum”). A pápa hangsúlyozta, hogy szabad akaratából távozik, később úgy is fogalmazott, hogy az egyházért teszi. XVI. Benedek lemondása pontos időpontját is megjelölte: február 28-a este nyolc óra.

Ezen a napon a 2005. április 19-én megválasztott pápa helikopterrel elhagyta a Vatikánt, és a Rómához közeli Castel Gandolfóba vonult vissza. A nyugalmazott egyházfő március 22-én itt találkozott utódjával, Ferenc pápával. XVI. Benedek május elsején visszaköltözött a Vatikánba, a Mater Ecclesiae kolostorba, ahol ígérete szerint teljes visszavonultságban él, az imának szentelve életét. Június 29-én jelent meg a XVI. Benedek által megkezdett és Ferenc pápa által befejezett A hit fénye (Lumen fidei) enciklika.

A pápa lemondását követően Rómába érkeztek a világ bíborosai. A pápaválasztó konklávé előtti tanácskozásaikon már témaként merültek fel az egyházi reformok, a Vatikán pénzügyi rendszerének átláthatóbbá tétele, az egyház testületi vezetése. A nyolcvan év alatti pápaválasztó bíborosok március 12-én vonultak be a Sixtus-kápolnába. A fehér füst március 13-án este hét óra hat perckor szállt fel. XVI. Benedek utódja Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke lett, aki már a 2005-ös konklávén is Joseph Ratzinger „vetélytársa” volt.

Minden találgatásnak ellentmondva az egyház 266. pápája nem olasz, nem afrikai és nem is fiatal, hanem egy 76 éves dél-amerikai lett: a legelső latin-amerikai és a legelső jezsuita rendi pápa, aki meglepetésre a Ferenc nevet választotta olasz származása és főleg az általa hirdetett szegény egyház üzenete miatt.

A pápának a hívőkhöz intézett első mondata az volt, hogy „Jó estét!” („Buona sera!”). Első gesztusa pedig az, hogy a Szent Péter-bazilika lodzsáján letérdelt, azt kérve hogy a hívők imádkozzanak érte és adják rá áldásukat. Megválasztása másnapján egyetlen biztonsági ember kíséretében és vatikáni rendszámú autó nélkül a római Santa Maria Maggiore-bazilikába ment imádkozni, a Vatikánba visszafelé menet kifizette a római szállodai számláját. Ezután gyalog kilépett a Vatikán egyik kapuján, és Róma utcáin üdvözölte az őt lelkesen ünneplő tömeget.

Ferenc pápa azonnal precedens nélküli, egyszerű gesztusaival összpontosította magára a figyelmet: elődeivel ellentétben lemondott a külsőségekről, a színarany pásztorgyűrűről, a pápák viselte piros színű mokaszinról és az egyházfői lakosztály helyett a Szent Márta-házban maradt. „Nem bírok egyedül lenni. A pápai lakosztály olyan, mint egy fordított tölcsér: belül tágas, de szűk az ajtaja” – magyarázta.

Egy hónappal megválasztása után nyolcfős bíboros testületet állított fel a kúria és az egyház reformjainak kidolgozására. A tanács októberben és decemberben ülésezett a Vatikánban. Ezt két további, egyháziakból (június 24.) és laikusokból (július 18.) álló bizottság követte az IOR vatikáni bank és Vatikánváros gazdasági és működési átvilágítására.

Egyházi programját Ferenc pápa a mindennap a Szent Márta-házban bemutatott misék homíliáiban és más beszédeiben vázolja: a magát a világ végéről érkezőnek nevező Ferenc pápa kezdettől fogva arra ösztönzi egyházát, lépjen ki a világ és a társadalom peremére, a szegények, betegek, szenvedők közé. Központi üzenetnek számít az örömöt és reményt sugárzó egyház képe is. Mindkét téma a november 24-ei dátumú Evangélium öröme (Evangelii gaudium) című apostoli buzdításban kapott szerves összefoglalást.

Húsvétkor az egyházfő egy római fiatalkorú-börtönben 12 elítéltnek mosta meg a lábát, muzulmánoknak és lányoknak is. Első útja július 8-án a földrajzi és humanitárius szempontból is európai határvidéknek tartott Lampedusa szigetére vezetett, az illegális bevándorlók közé.

A Rio de Janeiroban július 22–29 között tartott Ifjúsági Világtalálkozón hárommillióan hallgatták a pápát a tengerparton. Szeptember 7-én a Szent Péter téren imanapot vezetett a szíriai békéért, s ugyanezt sürgette a Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a szentpétervári G8-csúcsra írt levelében.

Október 4-én Assisi városában a szegényeket szolgáló szegény egyházat hirdette. November 25-én Putyint fogadta a Vatikánban. Decemberben az amerikai Time magazin az év emberévé választotta Ferenc pápát.