Az EU-nak nem tetszik a rezsicsökkentés

Az Európai Unió 17 tagállammal folytat kétoldalú egyeztetéseket a kiskereskedelmi energiaárakról.

Az uniós ügyekkel foglalkozó portál az elhangzottakból mindazonáltal arra következtetett, hogy a testület időt hagy a meggyőzésre, és nem fog rövid távon kötelezettségszegési eljárásokat indítani. Az ilyen eljárások egyébként is elhúzódhatnak, és akár egy-két év is eltelhet, ameddig bírósági döntésig juthatnak az ügyek. Az tehát több mint valószínű, hogy az áprilisi magyarországi általános választásokig a bizottság részéről semmilyen jogi lépés nem várható, sőt még egy darabig azt követően sem – állapítja meg a Bruxinfo.

Az átlagos fogyasztók tavaly nagyjából 20-20 ezer forintot spórolhattak az áram- és a gázszámlájukon a rezsicsökkentéssel – derül ki a Napi Gazdaság szolgáltatói válaszokból összeállított körképéből.

A bizottság szerint az európai energiapiac liberalizációjának folyamatában indokolt lehet az árak hatósági szabályozása, de csak korlátozott ideig és kizárólag rendkívüli esetben. A bizottság ezzel kapcsolatban az Európai Bíróság egyik ítéletére hivatkozik. A bizottság úgy ítéli meg, hogy a szabályozott végfelhasználói ár összeegyeztethető az egységes piaccal, ha az intézkedés általános gazdasági érdeket szolgál, összhangban van az arányosság elvével, világosan meghatározott, nem diszkriminatív, átlátható, ellenőrizhető, és minden uniós energiaszolgáltató számára lehetővé teszi, hogy eljusson a fogyasztókhoz.

A forrás azt is összegezte, hogy 17 olyan tagállam van, amelyben vagy a földgáz, vagy az elektromos áram kiskereskedelmi árát központilag határozzák meg. Az áram árát Máltán, Cipruson, Horvátországban, Bulgáriában, Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Lettországban hatóságilag szabják meg. Emellett Romániában, Portugáliában, Dániában, Görögországban, Litvániában és Észtországban is van árszabályozás, ám ezek az országok már vállalták, hogy fokozatosan megszüntetik azt.

Tavasszal jön a harmadik rezsicsökkentés: a gázért április 1-jétől 6,5, az áramért szeptember 1-jétől 5,7, a távhőért október 1-jétől 3,3 százalékkal kell majd kevesebbet fizetni.

A földgáz árát Máltán, Cipruson, Horvátországban, Görögországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Bulgáriában, Dániában, Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Írországban állapítják meg hatósági úton, Románia és Portugália pedig kötelezettséget vállalt a hatósági árazás fokozatos kivezetésére. A bizottság például azokban az országokban tartja elfogadhatónak a tartós árszabályozást, amelyek piaca túl kicsi ahhoz, hogy érdemi verseny alakuljon ki, mint például Málta vagy Ciprus.

A brüsszeli testület már 2012 novemberében elfogadott, „Az egységes energiapiac működtetése” című, a tanácsnak és az Európai Parlamentnek szóló közleményében egyértelművé tette: a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy minden fogyasztó számára megszüntessék az energiaárak központi szabályozását, beleértve a háztartásokat és a kis- és közepes vállalkozásokat is, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség szem előtt tartásával és a kiszolgáltatott fogyasztók hatékony védelmének biztosításával.

A bizottság ragaszkodni fog a hatósági energiaárazás fokozatos kivezetési menetrendjének felállításához a tagállamok strukturális reformjainak keretében, kiáll az energia-kiskereskedelem piaci alapú árképzése mellett, és ha kell, kötelezettségszegési eljárásokat indít azon tagállamok ellen, akik az EU-jog által meghatározott feltételeknek nem megfelelő árszabályozást alkalmaznak.