Az egyeztetésekkel Brüsszel azt szeretné elérni, hogy idővel minden tagállam vállalja, hogy fokozatosan kivezeti a kiskereskedelmi energiaárak központi szabályozását. A bizottsági tisztviselő tudatta, hogy ennek érdekében Günther Oettinger energiaügyi biztos még tavaly minden olyan tagállamnak levelet írt, amely központilag határozza meg az áram vagy a földgáz árát.
Levelében Oettinger minden tagállam figyelmét felhívja, hogy a bizottság az energiaár-szabályozás fokozatos kivezetését javasolja, Brüsszel szerint ugyanis a hatóságilag megszabott ár „nem a megfelelő üzenetet hordozza” a megfelelő beruházások megvalósulásához. Hosszú távon ezt az árat valaki kénytelen lesz megfizetni, ha nem a fogyasztók, akkor az adófizetők – érvel a szabadpiaci ár érvényesítése mellett a bizottság, amely szerint a szolgáltatók közötti verseny végül megfelelő szinten stabilizálja az árakat, így hosszabb távon a fogyasztó is jobban járna.
Brüsszel újabb támadást indít a rezsicsökkentés ellen: értesülések szerint az EU illetékesei eljárást készülnek indítani azon országok ellen, amelyek szabályozzák a rezsiköltségeket – mondta a Fidesz frakcióvezetője újságíróknak hétfőn, a Székesfehérváron rendezett rezsicsökkentő lakossági fórum előtt.
Tömegek jelentkeznek a Magyar Csapatba, hogy megvédjék Gyurcsányéktól a rezsicsökkentést. A rezsicsökkentés lépéseinek krónikájáért kattintson ide.
A központi árszabályozás helyett Brüsszel megfelelőbbnek tartja a szabadpiaci ár mellett a sérülékenynek tekintett fogyasztók célzott támogatását. Levelében az energiaügyi biztos az árakat központilag meghatározó országok helyzetének sajátosságairól kért tájékoztatást, annak érdekében, hogy elősegítse a belső energiapiac liberalizációját. A kapott adatokat külön-külön értékelik, a bizottság szakemberei pedig kétoldalú egyeztetéseket kezdenek az érintett országokkal, hogy fokozatosan kivezethető legyen a hatósági energiaár, miközben a védelemre szoruló fogyasztók érdekei sem sérülnek.
A héten a Bruxinfo számolt be arról, hogy egy szakmai konferencián, a bizottság energiaügyi főigazgatóságának egyik igazgatója, az egységes energiapiacért felelős Klaus-Dieter Borchardt arról beszélt, hogy a brüsszeli testület indokolt esetben akár kötelezettségszegési eljárást is indít, és az Európai Bíróságig is hajlandó elvinni az ügyet, hogy kikényszerítse a központi árszabályozás fokozatos felszámolását.
Az uniós ügyekkel foglalkozó portál az elhangzottakból mindazonáltal arra következtetett, hogy a testület időt hagy a meggyőzésre, és nem fog rövid távon kötelezettségszegési eljárásokat indítani. Az ilyen eljárások egyébként is elhúzódhatnak, és akár egy-két év is eltelhet, ameddig bírósági döntésig juthatnak az ügyek. Az tehát több mint valószínű, hogy az áprilisi magyarországi általános választásokig a bizottság részéről semmilyen jogi lépés nem várható, sőt még egy darabig azt követően sem – állapítja meg a Bruxinfo.
Az átlagos fogyasztók tavaly nagyjából 20-20 ezer forintot spórolhattak az áram- és a gázszámlájukon a rezsicsökkentéssel – derül ki a Napi Gazdaság szolgáltatói válaszokból összeállított körképéből.
A bizottság szerint az európai energiapiac liberalizációjának folyamatában indokolt lehet az árak hatósági szabályozása, de csak korlátozott ideig és kizárólag rendkívüli esetben. A bizottság ezzel kapcsolatban az Európai Bíróság egyik ítéletére hivatkozik. A bizottság úgy ítéli meg, hogy a szabályozott végfelhasználói ár összeegyeztethető az egységes piaccal, ha az intézkedés általános gazdasági érdeket szolgál, összhangban van az arányosság elvével, világosan meghatározott, nem diszkriminatív, átlátható, ellenőrizhető, és minden uniós energiaszolgáltató számára lehetővé teszi, hogy eljusson a fogyasztókhoz.
A forrás azt is összegezte, hogy 17 olyan tagállam van, amelyben vagy a földgáz, vagy az elektromos áram kiskereskedelmi árát központilag határozzák meg. Az áram árát Máltán, Cipruson, Horvátországban, Bulgáriában, Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Lettországban hatóságilag szabják meg. Emellett Romániában, Portugáliában, Dániában, Görögországban, Litvániában és Észtországban is van árszabályozás, ám ezek az országok már vállalták, hogy fokozatosan megszüntetik azt.
Tavasszal jön a harmadik rezsicsökkentés: a gázért április 1-jétől 6,5, az áramért szeptember 1-jétől 5,7, a távhőért október 1-jétől 3,3 százalékkal kell majd kevesebbet fizetni.
A földgáz árát Máltán, Cipruson, Horvátországban, Görögországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Bulgáriában, Dániában, Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Írországban állapítják meg hatósági úton, Románia és Portugália pedig kötelezettséget vállalt a hatósági árazás fokozatos kivezetésére. A bizottság például azokban az országokban tartja elfogadhatónak a tartós árszabályozást, amelyek piaca túl kicsi ahhoz, hogy érdemi verseny alakuljon ki, mint például Málta vagy Ciprus.
A brüsszeli testület már 2012 novemberében elfogadott, „Az egységes energiapiac működtetése” című, a tanácsnak és az Európai Parlamentnek szóló közleményében egyértelművé tette: a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy minden fogyasztó számára megszüntessék az energiaárak központi szabályozását, beleértve a háztartásokat és a kis- és közepes vállalkozásokat is, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség szem előtt tartásával és a kiszolgáltatott fogyasztók hatékony védelmének biztosításával.
A bizottság ragaszkodni fog a hatósági energiaárazás fokozatos kivezetési menetrendjének felállításához a tagállamok strukturális reformjainak keretében, kiáll az energia-kiskereskedelem piaci alapú árképzése mellett, és ha kell, kötelezettségszegési eljárásokat indít azon tagállamok ellen, akik az EU-jog által meghatározott feltételeknek nem megfelelő árszabályozást alkalmaznak.
