Az NSA hibáinak csak a felszínét kapargatják

Obama csak részben fogadta meg a tanácsadók adatgyűjtési reformra vonatkozó javaslatait.

A liberális napilap annak apropóján foglalkozott az üggyel, hogy az elnök pénteken fogja kihirdetni az NSA tevékenységére vonatkozó új irányelveket. A The New York Times szerint Obama korlátozni fogja a telefonos kommunikáció metaadataihoz való hozzáférést, és garanciákat fog sürgetni a külföldiek magánéletének sérthetetlenségére vonatkozóan. A lap ugyanakkor úgy értesült, hogy az elnök nem fogja jóváhagyni, hogy az adatforgalomra vonatkozó információk tárolását a telekommunikációs cégekre bízzák, és nem fogja megkövetelni azt sem, hogy a nemzetbiztonsági érdekből elvégzett, tüzetesebb megfigyelést minden esetben bírósági végzés is engedélyezze.

Az ilyen tevékenység ellenőrzésére Obama a várakozások szerint létrehozhat egy független ombudsmani pozíciót. Emellett le fog szűkülni azoknak a köre, akiknek a telefonos adatforgalmát az NSA megfigyelheti, és várhatóan le fog rövidülni a metaadatok archiválásának jelenleg ötéves időtartama is. Az AP a Fehér Házra hivatkozva szerdán arról számolt be, hogy az elnök még nem fejezte be a tanácsadó bizottság 46 ajánlásának mérlegelését.

Jogvédők azt követelik, hogy a kongresszus módosítsa a röviddel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elfogadott, a terrorizmussal gyanúsított személyek megfigyeléséről rendelkező Patriot törvény 215-ös cikkelyét, mert szerintük csak ez biztosíthatja, hogy a változások túlmutassanak Obama elnökségének időtartamán.

A 215-ös cikkely értelmében a kormányzat dokumentumok széles körét foglalhatja le, amennyiben igazolni tudja: „megalapozott okkal feltételezhető”, hogy a megszerezni kívánt adatok lényegesek egy olyan nyomozás szempontjából, amelynek célja, hogy „védelmet biztosítson a nemzetközi terrorizmus vagy hírszerző tevékenység ellen”.

Egy szövetségi bíró decemberben alkotmányossági aggályait fejezte ki a törvénycikkel kapcsolatban, de az amerikai igazságügyi minisztérium védelmébe vette azt.

Az amerikai hírszerző szervezetek vezetői határozottan felléptek az NSA tevékenységének védelmében. Keith Alexander tábornok, az ügynökség vezetője például azt állította, hogy a szeptember 11-i terrortámadások nem történhettek volna meg, ha az NSA már akkor a jelenlegihez hasonlóan széles körű adatmegfigyelést végez.

Az elnök a The New York Times szerint az igazságügyi minisztériumban mondja majd el az NSA reformjára vonatkozó beszédét, és memorandumot bocsát majd ki a külföldi elektronikus hírszerzésre szakosodott ügynökség munkájának új irányelveiről. Több hónapos előkészítést követően ez lesz Obama eddigi legnagyobb horderejű reagálása azokra a leleplezésekre, amelyeket a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward Snowden szivárogtatott ki az NSA munkájával kapcsolatban.

Viviane Reding alapjogi biztos az NSA által végzett tömeges adatgyűjtésre vonatkozó állításokkal kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett szerda délután Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, hogy a transzatlanti kapcsolatokban újra fel kell építeni a megrendült bizalmat. A biztos közölte továbbá: Brüsszel megvizsgálta az úgynevezett biztonságos kikötő (safe harbor) egyezmény alkalmazását, és arra jutott, hogy az amerikai oldalon hiányosságok tapasztalhatók az átláthatóság és az előírások betartatása terén.

A legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárt részéről Manfred Weber arra az álláspontra helyezkedett, hogy nyomást kell gyakorolni Washingtonra, ha ugyanis az európai piacon tevékenykedő amerikai vállalatok nem tartják be az uniós adatvédelmi szabályokat, az magát a szabályozást ássa alá. A német politikus szerint sokakban megrökönyödést keltett, hogy az Egyesült Államok ugyanolyan szintű adatgyűjtést végezhet Európában, mint a kínaiak vagy az oroszok. Az amerikaiak a barátaink, és ez más kontextusba helyezi az ügyet – húzta alá Weber.

Az európai szocialisták részéről a brit, munkáspárti Claude Moraes, a titkos adatgyűjtést felderíteni hivatott EP-vizsgálat témafelelőse abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a biztonságos kikötő egyezmény nem biztosítja az uniós polgárok adatainak valós védelmét az Egyesült Államokban.

Függesszük fel az egyezményt még ma! – követelte az ülésteremben Sophie in 't Veld holland liberális képviselő, aki rámutatott, hogy az EP évek óta hasztalan kéri az Európai Bizottságot, hogy rendezze a kérdést.

Az európai zöldek frakciójából felszólaló német Jan Philipp Albrecht szerint a politikusok, ha lehetővé teszik, eltűrik az uniós szabályok kijátszását, amivel szavazóik bizalmát is kockára teszik és elveszíthetik, mert a választók azt fogják gondolni, választott tisztviselőik nem teszik megfelelően a dolgukat, és nem védik meg érdekeiket és személyes adataik védelméhez fűződő jogukat.

Günter Krings, a német belügyminisztérium államtitkára szerdán a Bundestagban elmondta, folytatódnak a tárgyalások a német és az amerikai kormány között az egymás elleni titkosszolgálati tevékenység tiltásáról. Az ellenzéki baloldal kezdeményezésére tartott vitán a kormányoldal képviselői azt emelték ki, hogy tető alá lehet hozni a megállapodást. A tárgyalások leállítása felelőtlenség lenne – hangsúlyozta a vezérszónok Günter Krings.

Fenyegetéssekkel „nem jutunk előre, és csak saját magunknak ártunk” – tette hozzá Clemens Binninger CDU-s képviselő, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság elnöke.

A német szolgálatok – a szövetségi hírszerzés (BND) és az alkotmányvédelmi hivatal (BfV) – vezetői az NSA és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) képviselőivel kezdtek tárgyalásokat tavaly azután, hogy az NSA-tól kiszivárogtatott dokumentumokban Angela Merkel kancellár mobiltelefonjának megfigyelésére utaló adatokat találtak.

A Süddeutsche Zeitung és az NDR közszolgálati műsorszóró társaság értesülései szerint a német szolgálatok vezetői csalódottak, mert az amerikai fél nem hajlandó megállapodni abban, hogy soha többé nem figyelnek meg német kormánytagokat és magas rangú politikusokat. Azt sem árulják el, hogy mikor hallgatták le Merkel telefonját.

A BND elnöke, Gerhard Schindler szerint legfeljebb általánosságokat tartalmazó megállapodást lehetne kötni, ilyet pedig nem érdemes – írta kedden a Süddeutsche Zeitung. Az értesülést a BND nem cáfolta, csupán azt közölte, hogy a tárgyalások még tartanak.

A szerdai parlamenti vitában az ellenzéki szónokok a kormány kudarcaként értékelték a fejleményt. „Aki kémeket küld tárgyalni egy kémkedés elleni megállapodásról, az nem csodálkozhat ezen az eredményen” – mondta Hans-Christian Ströbele, a Zöldek képviselője. Megismételte követelését, hogy a Bundestag hallgassa meg az NSA-dokumentumokat kiszivárogtató Edward Snowdent.