Andor László szerint választások vagy gazdasági válság idején a populisták nagyon könnyen kelthetnek hangulatot a bevándorlók ellen, és vannak „gátlástalan politikusok”, akik tőkét kovácsolnak a lakosság félelmeiből és támadják az EU-t, amiért bizonyos országokat felvett tagjai közé. Mindez gyakran a bevándorlási célország fejlettségéből, a magas bérekből táplálkozó „felsőbbrendűségi érzésből fakad”, ami „nagyon távol áll az EU szellemiségétől és az uniós jogtól” – mondta.
Nem lehet eltagadni, hogy a bevándorlás gondokat is okoz – mondta a felvetésre, hogy több nagyvárosban, például a Ruhr-vidéki Duisburgban feszültséget okoz, hogy egyes negyedekben jelentős számban élnek munkanélküli, szociális ellátásra szoruló és többnyire képzetlen románok és bolgárok. Ugyanakkor a lakóhely szabad megválasztása valamennyi uniós állampolgárt megillető jog, az egységes piacot pedig azért hozták létre, hogy mindenkinek legyen lehetősége a boldogulásra, és „a mobilitásból mindenki profitál” – emelte ki.
Profitál a vállalkozó, aki máshogy nem találna munkaerőt, és a kibocsátó ország is, hiszen a munkavállaló a bére jelentős részét haza utalja, és több munkatapasztalattal tér vissza. A befogadó országban a bevándorlás révén gyorsabban növekedik a gazdasági teljesítmény, és erősödnek a szociális ellátó rendszerek, mert a külföldi munkavállalók több adót fizetnek, mint amennyi szociális juttatásban részesülnek – fejtette ki az uniós biztos.
Hangsúlyozta: „erkölcsileg megvetendő”, ha az uniós polgárok rovására akarják a szociális kiadásokat a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni egy olyan országban, mint Németország, amely a munkaerő szabad áramlásának legnagyobb haszonélvezői között van.
Az EB nem akarja, hogy az uniós bevándorlók a németországi tartózkodásuk első napjától jogosultságot kapjanak szociális ellátásra. Ugyanakkor nem fér össze az uniós joggal a német munkanélküli ellátás leggyakoribb formája, az úgynevezett Hartz IV típusú segély szabályozásából az az elem, amely automatikusan kizárja az ellátásból az uniós társállamokból újonnan érkező bevándorlókat – mondta Andor László.
Az a helyes eljárás, hogy minden egyes esetet külön megvizsgálnak – tette hozzá. A brüsszeli bizottság nem tervez kötelezettségszegési eljárást Németország ellen. Amennyiben az Európai Unió Bírósága előtt rendeződik a helyzet, a bizottságnak nem lesz tennivalója az ügyben – mondta.
A szegénységi – a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó – bevándorlásnak is nevezett szociális turizmus körüli vita a román és bolgár állampolgárok uniós munkavállalási korlátozásainak megszűnése miatt alakult ki Németországban. A diskurzus fő irányát a bajor konzervatív CSU adta meg, a párt szerint az „aki csal, az repül” elvet követve szigorítani kell a bevándorlási szabályokon. A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért széles körben jobboldali populizmussal vádolták.
Angela Merkel kancellár, a CSU testvérpártja, a CDU elnöke szerint a tagállami ellátórendszerek különbségei miatt az EU-ban valós veszély a szociális turizmus. A munkaerő szabad áramlásának uniós alapelvét ugyan nem szabad megkérdőjelezni, de „nem szabad szemet hunyni a szociális visszaélések felett” – mondta a kancellár szerdán a nagykoalíciós kormány programját a Bundestagban, a törvényhozás alsóházában ismertető beszédében.
Egyelőre nem látni, milyen intézkedésekre van szükség ezen a területen – tette hozzá Angela Merkel, rámutatva, hogy a német jogi helyzet ellentmondásos, és ezért be kell várni az Európai Unió Bíróságának állásfoglalását.
