A román államfő a Bukarestben akkreditált nagykövetek éves találkozóján mondott beszédében adott hangot aggodalmának. „Románia csatlakozott az EU-hoz, amelyet továbbra is fejleszteni akarunk, ugyanakkor a román állampolgárok áldozatai lettek az egyes tagállamokban megnyilvánuló nacionalista magatartásoknak” – hangoztatta Basescu.
Hozzátette: a munkaerőpiac liberalizálása ellen védekező egyes országok intézkedései azt tükrözik, hogy „visszafordultak a diszkriminációhoz vezető nacionalizmushoz”, ami aggasztó egy olyan közösség esetében, mint amilyen az Európai Unió.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Románia schengeni csatlakozásának a késleltetését a társadalom bizonyos rétegei már úgy értelmezik, hogy egyes tagállamok hajlandók figyelmen kívül hagyni a szerződésekbe foglalt szabályokat.
Basescu emlékeztetett rá, hogy Románia csatlakozási szerződése – amelyet valamennyi uniós tagállam ratifikált – nem ír elő semmilyen feltételt Bukarest schengeni csatlakozásával kapcsolatban. Ezért szerinte véget kell vetni annak, hogy ilyen, szerződésen kívüli feltételekhez kössék a csatlakozást, amit az államfő egyes tagállamok Romániával szembeni „agressziójának" nevezett.
Az unió nyugati feléhez tartozó országokban – mostanában leginkább a briteknél és a németeknél – heves viták tárgyát képezik a bevándorlók, elsősorban azok, akik nem dolgozni, hanem pusztán a bőkezű szociális rendszer kihasználása miatt érkeznek az országba. Eddig felmerült többek között a segélyezés szigorítása, valamint a létszámlimit életbeléptetése, azaz hogy egy-egy ország évente csak bizonyos számú bevándorlónak engedélyezne letelepedést.
Nemrég közös fellépést sürgetett az Európai Parlament is: az úgynevezett szociális dömping ellen egységes európai munkaügyi ellenőrzési platform létrehozását javasolta.
