Az NSA-botrány hasonló bizalomvesztést okozott a német–amerikai kapcsolatban, mint amikor 2003-ban az akkori baloldali német kormány elutasította a részvételt az amerikai vezetésű iraki invázióban – mondta újságíróknak Philipp Missfelder, a CDU/CSU parlamenti képviselőcsoportjának külpolitikai szóvivője, a transzatlanti kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánymegbízotti tisztség várományosa.
Egy kapcsolat „boldog időszakokból és mélypontokból áll", az NSA megfigyelési ügyei pedig új mélypontra juttatták a két ország barátságát – tette hozzá. „A bizalmat újra fel kell építeni, de ez csak akkor sikerülhet, ha Amerika adott szava ér is valamit” – mondta a politikus. A WikiLeaks-iratokból és az NSA-től kiszivárogtatott dokumentumokból kitűnik, hogy Washington nem tartja „lojális barátnak” Németországot – tette hozzá.
Élőben rálát a képernyőnkre az NSA – számolt be róla korábban a Der Spiegel nevű német magazin. A lap arról is írt, hogy a különböző eszközök egy részét egyből a számítógépeinkbe építik: a célba érés előtt képesek eltéríteni a megrendelt laptopokat és számítógép-alkatrészeket tartalmazó szállítmányokat a saját „titkos műhelyükbe”, hogy kémszoftvereket telepítsenek fel rájuk, amelyek segítségével az amerikai hírszerzésnek távoli hozzáférést biztosítanak a kiszemelt eszközökhöz.
A német kormány az egymás elleni titkosszolgálati tevékenység tiltásáról szóló megállapodás kidolgozását javasolta Washingtonnak tavaly a német politikusokat, köztük Angela Merkel kancellárt is érintő amerikai megfigyelési programok lelepleződése után. Az egyeztetés az NSA és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) fenntartásai miatt nehezen halad. Missfelder szerint szankcióra lesz szükség, ha a tárgyalások teljesen leállnak.
Hangsúlyozta: az egymás elleni kémkedést tiltó – No Spy néven is emlegetett – egyezménynek feltétlenül tartalmaznia kell, hogy tilos megfigyelni, lehallgatni német politikusokat és újságírókat, és tilos metaadatokat is gyűjteni.
