Míg 2012-ben csökkenő trendet mutattak a számok, a 12 éve tartó konfliktusban a tavalyi az egyik leggyilkosabb évnek bizonyult a civilek számára. Az ENSZ kabuli missziója által összeállított jelentés szerint 2013-ban 2959 civil vesztette életét, ami közel 7 százalékos növekedést jelent az előző évi 2786-hoz képest. A sebesültek száma tavaly 5656 volt, ez csaknem 17 százalékkal több az előző évi 4821-nél.
A halottak száma 2011-ben volt a legmagasabb, akkor 3133 civil esett az erőszak áldozatául. Különösen aggasztó, hogy jelentősen növekedett a nők és a gyerekek száma a veszteséglistán szereplők között. Tavaly 561 gyerek halt meg, 1195 sebesült meg, ami 34 százalékos növekedést jelent. A nők esetében 235 halott és 511 sebesült szerepel a mérlegben, ez pedig 36 százalékkal több, mint 2012-ben volt. Nagyon sok esetben út mentén elrejtett pokolgépek szedtek áldozatokat.
„Az a rettenetes valóság, hogy a nők és gyerekek többsége a mindennapos tevékenységük során vesztették életüket vagy sebesültek meg, otthon, úton az iskolába, földeken dolgozva, vagy valamilyen nyilvános eseményre igyekezve” – jelentette ki Georgette Gagnon, az ENSZ-misszió emberi jogokért felelős igazgatója, aki az afgán konfliktus minden résztvevőjét arra szólította fel, hogy óvják a civilek életét. A jelentésben közölt adatok szerint a civil áldozatok 74 százalékának esetében a felelősség a tálib lázadókat terheli, az afgán rendőrség és hadsereg az esetek 8, az Afganisztánban állomásozó nemzetközi haderő pedig 3 százalékáért felel. Tíz százalék esetében nem állapítható meg egyértelműen a felelősség kérdése, a maradék 5 százaléknál ismeretlen maradt az elkövető vagy az ok. Egyebek között a tálibok és szimpatizánsaik által az utak mentén elhelyezett pokolgépek okozták a halálesetek és sebesülések 34 százalékát, összecsapásokban kereszttűzbe került az áldozatok 25 százaléka, öngyilkos merényletekben halt meg vagy sérült meg az áldozatok 15 százaléka.
Az ENSZ-misszió jelentésében azzal is magyarázta a számok növekedését, hogy a nemzetközi katonai támaszpontok bezárása és a NATO-vezette haderő (ISAF) szárazföldi, illetve légi műveleteinek csökkenése miatt mozgékonyabbá váltak a kormányellenes erők, amelyek bizonyos övezetekben képesek erősebb támadásokat intézni a biztonság és a közrend fenntartásában a korábbi évekhez képest sokkal nagyon szerepet ellátó, már 350 ezer fős afgán hadsereg és rendőrség alakulatai ellen. Ez év végén befejeződik a nemzetközi haderő afganisztáni küldetése, és az afgán biztonsági erőknek egyedül kell majd helytállniuk a tálib lázadók elleni küzdelemben.
