Martonyi János abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a nap folyamán szlovák és cseh kollégájával, valamint a lengyel külügyi tárca képviselőjével Ukrajnába utazik. Pénteken Kijevben a tervek szerint Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfővel, Arszenyij Jacenyuk miniszterelnökkel, Vitalij Klicskóval, az Ukrán Demokratikus Szövetség a Reformért (UDAR) párt elnökével és várhatóan Julija Timosenkóval is találkoznak. A fővárosból Doneckbe utaznak tovább, ahol a kormányzóval és az orosz közösség képviselőivel egyeztetnek. Szombaton Martonyi János Kárpátaljára látogat, Ungváron és Beregszászon a magyarság vezetőivel és egyházi vezetőkkel tárgyal.
A külügyminiszter kiemelte: a visegrádi országoknak különleges felelősségük van a jelenlegi helyzetben. A külügyi vezetők azért utaznak Ukrajnába, hogy segítsék az ország demokratizálódását és a nehéz helyzet mielőbbi megoldását – hangsúlyozta. Hozzátette, a legfontosabb, hogy folytatódjanak a májusi előre hozott elnökválasztás előkészületei.
A V4-ek ezzel a látogatással is világossá akarják tenni azt, amit a hétfőn Budapesten elfogadott nyilatkozatukban hangsúlyoztak, hogy a területileg egységes, szuverén és független Ukrajna mellett foglalnak állást, olyan ország mellett, amely teljes mértékben figyelembe veszi a demokrácia és a jogállamiság alapvető elveit, így az emberi és a kisebbségi jogokat is – mondta.
Martonyi János úgy látja, a látogatás alkalmat ad arra is, hogy a V4 országai kifejezzék aggodalmukat a krími események miatt. Lényeges, hogy ne történjen több erőszakos cselekmény a Krímben, és elkerülhetővé váljon, hogy további áldozatai legyenek a válságnak – magyarázta. Mint mondta, fontos cél az is, hogy a krími feszültség ne terjedjen tovább, ne indokoljon olyan folyamatot, „amely aztán a keleti megyéknek az esetleges elkülönüléséhez vezet”. Vannak aggodalomra okot adó jelenségek – tette hozzá, ezek közé sorolva az oroszországi hadgyakorlatokat. Véleménye szerint a jelenlegi helyzetben erre semmi szükség.
A tárcavezető kitért arra is, hogy a V4-es külügyi vezetők útja beleillik az Európai Unió Ukrajna-politikájába, és a részleteit egyeztették az EU-val. Emlékeztetett: Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn járt Kijevben, és jövő hétfőn ismét oda látogat. Eközben David Cameron és Angela Merkel is „különösen aggasztónak” titulálta a krími helyzetet, miután a brit miniszterelnök vendégül látta a kancellárt.
Martonyi a kárpátaljai útjával kapcsolatban azt mondta, hogy ott a válság eszkalálódásakor valamivel jobb volt a helyzet, mint Ukrajna más részein. Kárpátalján a nyelvi, nemzeti közösségek nagyobb megértéssel, toleranciával viseltetnek egymás iránt, ugyanakkor ott is fennáll a veszélye a szélsőséges erők megjelenésének. Az a legfontosabb – emelte ki –, hogy Kárpátalján ne alakuljon ki feszültség, ne legyenek erőszakos cselekmények. A magyar közösség remélhetően egységes lesz ebben a helyzetben, és a közös érdekekre összpontosít – mondta.
Az ideiglenes államfő és a frissen kinevezett miniszterelnök is ígéri: szavatolják a kisebbségek jogait. A kisebbségek jogainak megvédésére szólította fel az Európai Parlament csütörtöki, nem kötelező erejű határozatában az ukrán törvényhozást és az új kormányt. Az EP Janukovics számláit is górcső alá veszi, közben Svájc döntést hozott a „volt” ukrán elnök esetleges svájci bankbetétjeinek befagyasztásáról.
Turcsinov ideiglenes államfő még csütörtökön utasítást adott a jogszabály „sürgős kidolgozására tekintettel azokra a spekulációkra, amelyek körbeveszik ezt a kérdést”. Az új törvény az előzővel szemben „teljesen kiegyensúlyozott lesz, tiszteletben fogják tartani mind Kelet-, mind Nyugat-Ukrajna, az összes etnikai csoport és nemzeti kisebbség érdekeit” – ígérte.
A munkacsoportban képviseltetni fogja magát az összes parlamenti frakció és képviselői csoport. A szöveg megfogalmazásához igénybe veszik nyelvészeknek, filológusoknak és társadalmi kérdések szakértőinek a segítségét is.
Elhibázott és szerencsétlen döntésnek nevezte csütörtökön, a NATO védelmi minisztereinek tanácskozása után Hende Csaba honvédelmi miniszter, hogy az ukrán parlament a napokban eltörölte a kisebbségek számára az anyanyelv használatának a jogát biztosító törvényt. „Ragaszkodunk ahhoz, hogy az európai normáknak megfelelő jogi szabályozás szülessen, és hatályba is lépjen” – jelentette ki.
Hende külön is tárgyalt Alekszander Olejnyikkal, az ukrán kormányt képviselő védelmiminiszter-helyettessel, aki elmondása szerint ígéretet tett arra, hogy továbbítja a magyar részről megfogalmazott aggodalmakat az új kormánynak és a törvényhozásnak, amely biztosan nem fogja őket figyelmen kívül hagyni, és a magyar szempontoknak megfelelő megoldást talál majd a problémára.
