Oleh Tyahnibok, a párt elnöke közölte, készek elhagyni az épületet, ha a kormány minden vádat ejt a tüntetőkkel szemben.
Jurij Szirotyuk, a párt második számú vezetője mindenkit arra szólított fel, hogy tartsa be az erről az előző nap meghozott egyhangú döntést, tekintettel arra, hogy a hatóságok pénteken kiengedték a börtönből az elmúlt két hónapban letartóztatott összes tüntetőt.
A kijevi városháza kiürítése is egyike azon feltételeknek, amelyeket a kormány szabott a nemrég elfogadott amnesztiatörvény érvénybe lépése fejében. Ennek értelmében a zavargások miatt eljárás alá vont tüntetők csak akkor mentesülnek a büntetőjogi felelősségre vonás alól, ha a tiltakozók szabaddá tesznek minden elfoglalt hivatali épületet és közterületet az ország egész területén.
A Szabadság párt „kész néhány perc, de legfeljebb félóra alatt" kiüríteni a városházát – jelentette ki a francia hírügynökségnek Jurij Szirotyuk. Szirotyuk hangsúlyozta, hogy a fővárosi megmozdulások központjaként szolgáló Majdan (Függetlenség tere) „tanácsa", amely a politikai pártok képviselőiből és civil aktivistákból áll, pénteken egyhangúlag szavazta meg a kiürítést. Egyes aktivisták azonban később visszavonták a szavazatukat.
Hangsúlyozta, hogy a tüntetőknek szabott határidő hétfőn lejár. „Azt akarjuk, hogy minden ellenzéki erő hagyja ezt jóvá (...), hogy egyhangú döntés legyen" – mondta.
A tüntetők elleni vádak elejtése azért lenne fontos az ellenzéknek, mert amíg ez nem történik meg, bármikor újra előállíthatják őket. „Majd amikor ejtik az összes vádat ellenük, akkor beszélhetünk a barikádok elbontásáról” – mondta egy kormányellenes tüntető. Viktor Janukovics ukrán elnök egy interjúban azt mondta, ha a kormány akarná, fel tudná számolni a demonstrációt.
Ukrajnában novemberben kezdődtek utcai tiltakozások, miután Janukovics visszatáncolt az Európai Unióval kötendő társulási és szabad kereskedelmi megállapodás aláírásától, s helyette az orosz kapcsolatok szorosabbra fűzését választotta. A gyülekezési jog drákói megszigorítása miatt a tüntetések január 19-étől a biztonsági erőkkel vívott összecsapásokba fordultak, amelyeknek több száz sérültje és öt halálos áldozata volt. Az Európa-párti ellenzék jelenleg az alkotmány módosítását szorgalmazza az elnöki hatalom korlátozása érdekében.
