Miközben Ukrajna az államcsőd szélén táncol, a Krím félszigeten robbanásközeli a hangulat oroszok, tatárok illetve ukránok között, Janukovics pedig továbbra sem mond le, a parlament csupán május 25-re írta ki az előre hozott elnökválasztást. A honatyák a kialakult helyzetben sem érezték úgy, hogy változtatniuk kellene a jogszabályon, mely március végi jelöltállítási határidőt és 90 napos kampányidőszakot ír elő. Ráadásul a Janukovics és az ellenzék között még az elnök távozása előtt megkötött paktumban decemberi dátum szerepelt, ami már csak azért is furcsa, mert eredetileg 2015 januárjában tartottak volna elnökválasztást, így az egy hónappal korábbi időpont már akkor sem tűnt hatalmas engedménynek.
Persze nem csak ezzel van gond: Rácz András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója szerint az a mód, ahogy a parlament elmozdította Janukovicsot, nem felelt meg az ukrán alkotmány vonatkozó, 111-es cikkének, amely az impeachment eljárás kereteit szabályozza. Ebből adódóan szigorúan jogi szempontból Janukovicsnak akár igaza is lehet, amikor azt hangsúlyozza, hogy mivel nem mondott le, továbbra is ő Ukrajna legitim elnöke. Ezzel együtt amit mond, azt vélhetőleg már nem teljesen saját akaratából mondja, szavai mögött inkább orosz nyomásgyakorlás képe sejlik fel. Tényleges hatalmát de facto már elvesztette, hiszen Kijevet elhagyta, kormányának tagjai részben elmenekültek, részben leváltották őket, a fegyveres erők az új vezetéshez lojálisak, és a Nyugat is elismerte Olekszandr Turcsinovot ideiglenes államfőnek.
2010-ben több mint húsz jelölt indult az elnökválasztáson, most viszont megjósolhatatlan, kik és hányan szállnak majd versenybe. Papíron akár Viktor Janukovics is csatasorba állhatna, persze a nemzetközi körözés ezt komolyan nehezítené. A februári ostromállapot előtti utolsó ukrán felmérés azt mutatta, hogy a volt elnök győzelmet aratott volna az első fordulóban, a másodikban viszont biztos volt a bukás. Az akkori számítások Vitalij Klicskót nagy esélyesnek mutatták. Ehhez képest a korábbi profi bokszoló pártja, az UDAR a most belengetett kormánytagok listáján egyetlen posztot sem kap, miközben ők adják a Verhovna Rada harmadik legnagyobb frakcióját. Klicsko szinte biztosan elindul majd az államfői posztért.