Az uniós bevándorlókkal szembeni újabb szigorítás jegyében március 1-jétől az EU-társállamokból érkezőknek legalább heti 149 fontos (56 ezer forintos) legális jövedelmet kell igazolniuk ahhoz, hogy például gyermekek után járó adókedvezményeket, családi pótlékot, illetve munkájuk elvesztése esetén álláskeresési támogatást vehessenek igénybe.
A heti 149 fontos kereset – a jelenlegi brit alkalmazotti átlagbér negyede – a brit törvények alapján az a küszöb, amely felett a brit munkavállalóknak társadalombiztosítási hozzájárulást kell fizetniük.
Az EU-jogszabályok jelenleg csak annyit írnak elő, hogy a külföldi uniós polgároknak „tényleges” munkaviszonyt kell igazolniuk a fogadó országban munkavállalói státusuk elismertetéséhez. A márciustól életbe lépő brit szabályozás ezt szigorítja tovább egyoldalúan az alsó jövedelmi határ kijelölésével.
Az áprilisban kezdődő 2014-2015-ös új brit pénzügyi évtől az uniós bevándorlók szociális ellátásához megszabott minimális jövedelemszint 153 fontra emelkedik, és aki ennél alacsonyabb jövedelemigazolással jelentkezik szociális ellátásért, annál megvizsgálják, hogy ténylegesen végez-e munkát Nagy-Britanniában.
A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció az utóbbi hetekben – főleg a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozások lejárta nyomán, és az európai parlamenti választások közeledtével – sorra jelentette be az EU-polgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az unión belüli szabad munkavállalás egész rendszerének átalakítását is követeli.
David Cameron brit kormányfő november végén a Financial Timesnak írt cikkében részletesen is ismertette London e követeléseit. Cameron szerint olyan új megállapodást kell kötni, amely az EU központi, ám nem minden feltétel nélküli alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását, és amely „lelassítja” a hozzáférést egymás munkapiacaihoz mindaddig, amíg nem lehet biztosra venni a nagyon nagy arányú migráció elkerülését.
Cameron szerint meg lehetne követelni például, hogy az új EU-tagállamok egy főre jutó jövedelme elérjen egy bizonyos szintet, mielőtt teljesen szabaddá válik számukra a munkavállalás más uniós országokban.
London e tervek és intézkedések miatt az utóbbi hetekben többször is komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal, akinek ismételt bíráló nyilatkozatait rendre éles ellenkritikákkal fogadták brit politikusok.
A brit kormány intézkedéseinek tüzetes vizsgálatát ígérte szerdán Jonathan Todd, Andor László szóvivője. Azt is közölte, hogy az Európai Bizottság már bekérte Londontól az intézkedések minden részletét, és „nagyon tüzetesen” megvizsgálja majd őket, hogy meggyőződjön arról, összhangban vannak-e az uniós joggal.
A szóvivő emlékeztetett, hogy az uniós jog nem teszi lehetővé, hogy bármelyik tagállam különbséget tegyen az uniós polgárok között, megkülönböztesse azokat, akik más államból származnak. Az Európai Bíróság „esetjoga értelmében nem összeegyeztethető az uniós joggal, ha az alapján határozzák meg, hogy ki tekinthető dolgozónak, hogy mennyit keres az illető” – tudatta Todd. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági értelemben inaktív, nem dolgozó lakosok esetében a szokásos tartózkodási helyet kell vizsgálni, és abban az országban ugyanolyan szociális ellátás illeti meg őket, mint az ottani állampolgárokat.
Jonathan Todd azt is felidézte, hogy számos tanulmány kimutatta, hogy az uniós bevándorlók nettó befizetői a brit szociális rendszernek, többet fizetnek be a közös kasszába, mint amennyit kivesznek belőle.
