Milliárdokat hozna ide egy amerikai befektető

Már az idén befektetne egy pénzügyi alap nálunk, akár 250 millió dollárig is elmennének.

„A látogatás olyan területet célzott meg, ahol nagyon pozitív és sikeres az Egyesült Államok és Magyarország között az együttműködés. Az egyik a kétoldalú üzleti-kereskedelmi kapcsolatok területe, a másik pedig a nemzetközi kül- és biztonságpolitikáé, ahol Magyarország is hozzájárul az amerikai diplomáciai erőfeszítésekhez, egyebek között Szíriával, Afganisztánnal és Iránnal kapcsolatban” – nyilatkozott telefonon az MTI-nek New Yorkból helyi idő szerint kedden Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium magyar–amerikai kapcsolatokért és biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára. „Az amerikaiak nagyra értékelik Magyarország szerepvállalását” – jelentette ki.

Magyarország és az Egyesült Államok aláírta a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló megállapodást – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden. A dokumentumot a tárca közleménye szerint a budapesti amerikai nagykövetség részéről M. André Goodfriend diplomáciai ügyvivő, az NGM részéről pedig Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár látta el kézjegyével.

A washingtoni külügyminisztériumban Takács Szabolcs Gerald Feuerstein közel-keleti ügyekért felelős helyettes államtitkárral és Laurel Miller afgán és pakisztáni ügyekben illetékes helyettes különleges képviselővel, a Fehér Ház részéről pedig Lyn Debevoise-zal, a nemzetbiztonsági stáb Közép- és Kelet-Európáért felelős igazgatójával folytatott eszmecserét.

„Az amerikai tárgyalófelek nagyra értékelték, hogy Afganisztán ügyében az aggályaink ellenére is elkötelezettek vagyunk, és ott maradunk egy mintegy százfős kontingenssel” – mondta. – Az amerikaiak és az ENSZ-vezetők szerint is nagyon fontos, hogy megmaradjon a nemzetközi közösség elkötelezettsége az afganisztáni rendezés lezárása tekintetében, hiszen arról van szó, hogy tízévi befektetett anyagi és egyéb áldozat mennyiben fog megtérülni” – nyilatkozott Takács, akinek tárgyalópartnere az ENSZ-ben Virginia Gamba, a világszervezet leszerelésért felelős főképviselőjének helyettese és Hervé Ladsous, a békefenntartásért felelős főtitkárhelyettes volt.

„Szíriával kapcsolatban elmondtam, hogy nem vagyunk teljesen elégedettek a szíriai ellenzéki koalíció mostani összetételével, mert az nem eléggé inkluzív és reprezentatív. Ezzel együtt támogatjuk a Genf-2 folyamatot, és reméljük, hogy az ellenzéki koalíció összetétele olyan csoportokra is egyre inkább ki fog terjedni, amelyek számunkra kiemelten fontosak, így keresztényekre és a szekuláris rétegekre is” – mondta.

Felhívta a figyelmet továbbá, hogy a szíriai válságnak Európára és Magyarországra nézve is nagyon komoly hatásai vannak a migráció és a nem hagyományos biztonsági kihívások tekintetében is.

A szíriai vegyi fegyverekkel, az iráni nukleáris programmal és a nemzetközi békefenntartással kapcsolatos ügyek témái voltak az ENSZ New York-i központjában folytatott tárgyalásoknak is. „Az ENSZ-ben is nagyon komolyan tekintenek a magyar biztonságpolitikai hozzájárulásra, aminek konkrét jelei is vannak” – mondta a helyettes államtitkár.

Emlékeztetett rá, hogy Magyarország szeptember óta látja el az Átfogó Atomcsend-egyezmény (CTBT) betartásának társkoordinátori szerepét és meghívást kapott a katonai célú hasadóanyagok betiltását célzó egyezménnyel kapcsolatos kormányzati szakértői csoportba. Az ENSZ-főtitkár leszerelési tanácsadói testületének elnöke is magyar diplomata, Gyarmati István. Tavaly Magyarország látta el a toxikológiai fegyverek betiltását célzó, már 170 országra kiterjedő egyezmény koordináló szerepét.

„Ezek a magyar külpolitika globális nyitásának fontos elemei” – nyilatkozott Takács Szabolcs. Az ENSZ illetékes főtitkárhelyettesével számba vette, hogy a ciprusi békefenntartásban 77, a nyugat-szaharai misszióban 7, Libanonban pedig 4 magyar katona vesz részt – tette hozzá.

Mendelényi Dániel nagykövet elmondta: a magyar nemzetközi üzletfejlesztés célja a kis- és középvállalatok (kkv-k) nemzetközi piacra lépésének elősegítése, a hazai munkahelyteremtés és a tőkebevonás a kkv-szektorba, főleg a startup vállalkozásokba. Ennek érdekében megkezdődött az együttműködés előkészítése az amerikai kisvállalkozásokat támogató kormányzati szervezet, a Small Business Administration (SBA) helyettes vezetőjével, Natalia Olsonnal.

„Első lépésként meghatároztuk az egyetemi és vállalati feltételeket a két országban, valamint megállapodtunk, hogy legalább két konkrét projektet minél hamarabb megkezdünk” – jelentette ki. Elmondta, hogy felkeresett egy olyan kockázati tőkebefektető vállalatot, amelynek már jelentős tapasztalatai vannak a magyar technológiai kisvállalatokkal kapcsolatban, valamint megbeszélést folytatott egy olyan magyar–amerikai vállalattal, amely képes volt egészen a tőzsdére jutás előtti időszakig megőrizni a többségi magyar tulajdont.

„Egy pénzügyi befektetői alap már konkrét üzleten gondolkodik, és akár 250 millió dollár befektetésig is elmenne még 2014-ben Magyarországon” – emelte ki Mendelényi. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mely cégekről van szó, a nagykövet pozícióvesztési kockázatokra hivatkozva nem adott konkrét választ.

A nagykövet elmondta, hogy amerikai partnereinek olyan jogszabályjavító intézkedéseket is igyekezett megfogalmazni, amelyek segíthetik majd a magyar vállalatok nemzetközi piacra lépését, például az üzleti vízumkiadás meggyorsításának érdekében. Mendelényi Dániel szerint elmondható, hogy Amerikából nézve sikeresnek tekinthető a magyar kormány által folytatott „keleti nyitás” politikája, mert a magyar vállalatokra az amerikai cégek potenciális partnerükként tekintenek a keleti terjeszkedésük során.

Szerdán Budapesten találkozott egymással Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára és Hoyt Yee amerikai külügyi helyettes államtitkár – tájékoztatta az MTI-t az államtitkárság. A megbeszélésen elsősorban az amerikai–magyar gazdasági együttműködésről, a regionális energiabiztonságról és a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációs folyamatairól esett szó. Szijjártó Péter szerint a magyar–amerikai gazdasági-kereskedelmi együttműködés „egy igazi sikertörténet”, hiszen amerikai vállalatok 40 ezer új munkahelyet teremtettek Magyarországon az elmúlt tíz évben.