A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) közös rendezvényén a hazai kis- és középvállalkozások számára elérhető pályázati lehetőségeket mutatták be. Cséfalvay elmondta: 2014 és 2020 között 8,6 milliárd euró lesz elérhető kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára a 2007–2013-as korábbi fejlesztési időszakhoz képest 30 százalékkal növelt, folyóáron 77 milliárd eurós európai központi kutatás-fejlesztési kereten belül.
Az államtitkár hangsúlyozta: a Horizon 2020 célja, hogy az erősnek számító európai kutatás-fejlesztés eredménye termékben is megjelenjen. Cséfalvay elmondta, hogy 2007 és 2012 között a FP7 kutatási keretprogramból a kelet-közép-európai országok a források 5 százalékát tudták megszerezni, ezért az arány növelése céljából a versenyképességi tanács 816 millió eurót rendel ezen országok pályázói részvételének növelésére. A kelet-közép-európai országok kutatói pedig sikeres pályázat esetén évi 8 ezer euró fizetésbónuszt is kaphatnak – mondta.
A magyar pályázók 220 millió euró központi európai kutatás-fejlesztési forrást tudtak megszerezni 2007 és 2012 között, az összes keret 0,7 százalékát, ez az arány közel megfelel Magyarország uniós GDP-hez való hozzájárulásának. Cél a következő, 2014–2020-as időszakban a GDP-hozzájárulásban mért szint tartása, illetve növelése, előbbi esetben 300 millió, utóbbinál 350 millió euró fejlesztési forrást kellene megszerezniük a magyar pályázóknak a központi brüsszeli keretből – ismertette az államtitkár.
A korábbi időszak magyar tapasztalatai azt mutatják, hogy a központi európai kutatás-fejlesztési források megszerzésében a vállalkozások jelentős lemaradásban vannak a kutatóintézetekhez képest, ezen lehet változtatni a megnövekedett lehetőséggel – tette hozzá Cséfalvay, aki szerint a magyar vállalkozások sikeresek forrásszerzésben, hiszen a beadott pályázatok egyötöde nyert, ami megfelel az uniós átlagnak.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a Horizon 2020 központi brüsszeli keret mellett a magyar pályázóknak lehetőségük lesz a Magyarország számára kohéziós és strukturális alapokban elkülönített uniós forrásokból mintegy 700 milliárd forint keret felhasználására kutatás-fejlesztés és innovációs célra. Ennek egyharmada pénzügyi eszköz, azaz kedvezményes hitel, garancia lesz, s a jövőben is lehet számítani a hazai kutatás-fejlesztési, innovációs forrásokra az innovációs alapban – fejtette ki.
Spaller Endre, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke elmondta, hogy növelni szeretnék a kis- és középvállalkozások arányát a Horizon 2020 keretre pályázók körében, ehhez a hivatal segítséget nyújt a potenciális pályázóknak. Egyebek között a tervek szerint felmérik a kkv-k projektajánlatait a hamarosan induló H2020. gov.hu tematikus információs weboldalukon, s a korábbi pályázatok bírálóinak tapasztalataira építve igyekeznek a pályázatíráshoz szakmai segítséget nyújtani – fejtette ki a NIH elnöke.
Magyarországon az elmúlt öt évben nagy változás történt, dinamikusan növekedni kezdett a startup vállalkozások száma – mondta a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) megbízott elnöke még január 28-án. Korányi László szerint 2007–2008 előtt a szó igazi értelmében startup cégekről nem nagyon lehetett beszélni, azóta viszont számos világsikert elérő cég jött létre.
Várhatóan március végéig meghirdeti az Akkreditált Technológiai Inkubátor program második ütemét a Nemzetgazdasági Minisztérium, 2,1 milliárd forintos kerettel. Tavaly összesen tizennyolc pályázó nyújtotta be ajánlatát, közülük négyen nyertek támogatást. A program azzal a szándékkal indult útjára, hogy segítséget nyújtson az induló innovatív kisvállalkozásoknak abban, hogy az ötletből termék szülessen.
