A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett fórumon a helyettes államtitkár azt mondta: az előző költségvetési ciklusban 8200 milliárd forint érkezett Magyarországra kohéziós és strukturális alapokból, Magyarország 2 ezer milliárd forintot fizetett be az Európai Unió közös kasszájába, vagyis 6200 milliárd a nettó nyeresége az országnak.
Csepreghy Nándor elmondta, a 2010-es kormányváltás után igyekeztek felgyorsítani a már megnyert pályázatokat: 2007–2010 közt heti 7,7 milliárdot fizettek ki az uniós forrásokra pályázóknak, most pedig heti 30 milliárd forintot, tavaly december utolsó hetében pedig rekordösszegű kifizetést értek el, egy hét alatt 154 milliárd forint kifizetésével.
Hozzátette: a 2014–2020 közötti fejlesztési ciklusban a mezőgazdasági támogatásokkal együtt összesen 10 ezer 500 milliárd forint fejlesztési támogatás érkezik biztosan Magyarországra az uniós forrásokból. Aláhúzta, ezt további 30 százalékkal, vagyis 3 ezer milliárddal lehet növelni, ha hatékonyan használják fel a Magyarország számára dedikált forrásokat. Ezáltal pedig lehetőség lesz olyan források behozatalára is, amelyeket közvetlenül Brüsszelből lehet lehívni.
Csepreghy Nándor elmondta: Magyarország a fejlesztési ciklusra egyebek mellett azt vállalta, hogy 10 százalékra csökkenti a korai iskolaelhagyók arányát, 450 ezerrel mérsékli a mélyszegénységben élő hárommillió ember számát, az energiahatékonyságot 10 százalékkal növeli, valamint a jelenlegi 8 százalékról 14,6 százalékra emeli a megújuló energiaforrások arányát.
Utóbbit jelentős befektetésekkel lehet elérni, ezért a fejlesztéspolitika ezen a téren két elemre épít: az állam egyszeri támogatásokat ad az energiaparkok létrehozására, a kötelező átvételi árat pedig olyan szintre emeli, hogy érdemes legyen piaci vagy banki forrásokból a szektorba befektetni – fejtette ki Csepreghy Nándor.
Mint mondta, az ország azt is vállalta, hogy a GDP 1,8-át kutatás-fejlesztésre fordítja.
