Várhatóan március végéig meghirdeti az Akkreditált Technológiai Inkubátor program második ütemét a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Magyar Nemzet értesülései szerint a pályázatot az előző tenderhez hasonló, 2,1 milliárd forintos kerettel írja ki a tárca. Tavaly összesen tizennyolc pályázó nyújtotta be ajánlatát, közülük négyen nyertek támogatást. A program azzal a szándékkal indult útjára, hogy segítséget nyújtson az induló innovatív kisvállalkozásoknak abban, hogy az ötletből termék szülessen. Feladataik közé tartozik, hogy mentorálással, nemzetközi tapasztalataikkal és kapcsolataikkal olyan sikeres cégeket építsenek fel a kiválasztott kisvállalkozások közül, amelyek megjelenhetnek a nemzetközi piacokon, és alkalmasak a további kockázati tőkebefektetésekre. A második szakasz szakmai koncepciójáról és a részletekről egyelőre nem született döntés, azt az eddigi tapasztalatok kiértékelése után a Budapest HUB munkacsoport dolgozza ki.
Korányi László, a Magyar Innovációs Hivatal megbízott elnöke a lap kérdésére elmondta: az első forduló sikerét jelzi, hogy a várakozásokat messze meghaladó számú pályázat érkezett, a négy nyertes mellett még további négy-öt kiváló csapat adott be magas színvonalú pályázatot. A nyertesek már elkezdték kiválasztani az induló vállalkozásokat, ugyanakkor a program érdemi eredményeiről egyelőre nem tudott beszámolni az elnök. – Természetesen ahhoz, hogy ezekből a cégekből sikeres vállalkozások legyenek, több időre van szükség, de önmagában már azt is sikerként lehet elkönyvelni, hogy a pályázatra való felkészülés felpezsdítette a magyar startup ökoszisztémát – jegyezte meg.
Az úgynevezett „gazella” program az Európai Unió új kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramjának, a Horizon 2020 előszobájának is tekinthető. A korábbi ciklushoz képest új elemként a kis- és közepes vállalatok egyedül is pályázhatnak támogatásra. Azok az induló kisvállalkozások, amelyek részt vesznek az inkubátorprogramban, jó eséllyel pályázhatnak a 2014 és 2020 között rendelkezésre álló uniós pénzekre. A program január elsején indult, összesen 70,2 milliárd euró (21 113,4 milliárd forint) keretösszeggel. A magyar kutatók részvételét nem korlátozzák a programban, annyi pénzt nyerhetnek el, amennyi sikeres pályázatot benyújtanak.
Korányi László szerint a hazai kutatók már az előző ciklusban is jól teljesítettek. Az új tagállamok közül – Lengyelország mögött – Magyarországról jelentkezett a legtöbb sikeres pályázó, összesen 260 millió eurót (78,2 milliárd forint) nyertek el. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint megvannak a technikai és szervezeti feltételei annak, hogy Magyarország sikeresen vegyen részt az uniós szinten a kutatás-fejlesztési forrásokért zajló versenyben. Ennek köszönhetően 2020-ra a kutatás-fejlesztésre szánt GDP-arányos ráfordítás elérheti az 1,8 százalékot.