Drámai lépés Zelenszkij szövetségeseitől – Oroszországot kiszorítanák a globális energiapiacról

Több mint húsz ország vállalta, hogy közösen lép fel Oroszország energiahordozóinak visszaszorítása érdekében, ezzel is fokozva a nyomást Vlagyimir Putyin elnökre a háború befejezése céljából.

Több mint húsz ország vállalta, hogy közösen lép fel Oroszország energiahordozóinak visszaszorítása érdekében Forrás: AFP

Több mint húsz Ukrajnát támogató ország ígéretet tett arra, hogy „kivonja az orosz olajat és gázt a globális piacról” annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Oroszország elnökére, Vlagyimir Putyinra a háború befejezése érdekében. „Megfojtjuk az orosz háborús gépezet finanszírozását” – jelentette ki Keir Starmer brit miniszterelnök, miután Londonban megrendezte a „szövetségesek” csúcstalálkozóját.

A találkozón több mint húsz ország vállalta, hogy közösen lép fel Oroszország energiahordozóinak visszaszorítása érdekében (Fotó: AFP)

Az Oroszországra gyakorolt „nyomás” az egyetlen módja a harcok leállításának

Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok az elmúlt napokban szankciókat vezetett be Oroszország két legnagyobb olajvállalata ellen, míg az Európai Unió Moszkva cseppfolyósított földgáz (LNG) exportját vette célba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szintén Londonban tartózkodott, kijelentette, hogy az Oroszországra gyakorolt „nyomás” az egyetlen módja a harcok leállításának. Zelenszkij már régóta azzal érvel, hogy 

az amerikai gyártmányú Tomahawk rakéták és az európai rakéták segítenének megnövelni a háború költségeit Moszkva számára, mivel azok Oroszország mélyén található fontos katonai célpontokat – köztük olajfinomítókat és fegyverraktárakat – tudnának eltalálni.

A múlt heti washingtoni tárgyalások során azonban Donald Trump amerikai elnök jelezte Zelenszkijnek, hogy nem áll készen a Tomahawk rakéták szállítására. Csütörtökön Putyin elnök figyelmeztetett, hogy ha „ilyen fegyverekkel támadják meg az Orosz Föderáció területét, a válasz... elsöprő lesz”.

A londoni csúcstalálkozót követő közös sajtótájékoztatón Starmer kijelentette, hogy Putyin „nem gondolja komolyan a békét”, ezért Ukrajna szövetségesei „egyértelmű tervet fogadtak el az év hátralévő részére” Ukrajna támogatására.

Az Egyesült Királyság miniszterelnöke elmondta, hogy ez magában foglalja Oroszország szuverén eszközeinek megcélzását is, hogy „milliárdokat szabadítsanak fel Ukrajna védelmének finanszírozására”. További részleteket nem közölt. Csütörtökön az EU vezetői megállapodtak abban, hogy támogatják Ukrajna „pénzügyi szükségleteit” a következő két évben, de nem egyeztek bele a 140 milliárd euró értékű befagyasztott orosz eszközök felhasználásába – számolt be róla a BBC.

Az orosz eszközökből finanszírozott, Ukrajnának nyújtandó úgynevezett „kártérítési kölcsönről” kérdezve Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt mondta, reméli, hogy karácsony estéjéig döntés születik az ügyben.

Londonban a „szövetség” azt is megígérte, hogy megerősíti Ukrajna légvédelmét, mivel Oroszország szinte naponta támadja az ukrán civileket és az energetikai infrastruktúrát.

Zelenszkij figyelmeztetett, hogy Oroszország „a hideg telet kínzó eszközzé akarja tenni”, hozzátéve, hogy „meg akarnak törni minket”.

Az ukrán energiainfrastruktúra további támogatása is a csúcstalálkozón megvitatott kérdések között volt, azonban konkrét bejelentések nem történtek. Ukrajna és nyugati szövetségesei nyilvánosan egyetértettek Trump elnök javaslatával, miszerint a tárgyalások megkezdése érdekében azonnal le kell állítani a harcokat a frontvonalon. Oroszország elutasította ezt az ötletet, és megismételte azokat a követeléseket, amelyeket Kijev és szövetségesei Ukrajna tényleges kapitulációjának tartanak.

Borítókép: Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Volodimir Zelenszkij és Keir Starmer (Fotó: AFP)