A politikus David O′Sullivannel, az Európai Külügyi Szolgálat operatív igazgatójával tárgyalt, majd elmondta, hogy a párbeszéd és a transzparencia mellett azt tartják majd szem előtt, hogy míg a népszavazás eredményét a gyakorlatba átültető jogszabály meg nem születik, addig semmi sem változik, a Svájc és az EU közötti kétoldalú megállapodások változatlanul hatályosak. Emellett azoknak a tíz- és százezreknek az érdekeire is tekintettel lesznek, akiket a bevándorlás korlátozása közvetlenül érint. O′Sullivan újságírói kérdésre rámutatott, hogy a svájci diplomatával folytatott tárgyalásokon egyelőre nem derült ki, hogy a népszavazás eredménye mekkora mozgásteret ad a berni kormányzatnak a megvalósítás terén. Az operatív igazgató úgy fogalmazott, hogy az EU teljes mértékben tiszteletben tartja a svájci demokráciát és a választók döntését. „A személyek szabad áramlása ugyanakkor számunkra ugyanolyan alapvető érték, mint a svájciak számára a közvetlen demokrácia” – tette hozzá O′Sullivan, aki emlékeztetett, hogy a szabad mozgás korlátozása nagyon jelentős következményekkel járhat, mert szerződések egész rendszerének felbomlását idézheti elő. Rámutatott ugyanakkor, hogy Svájcnak három éve van eleget tenni a népszavazáson született eredménynek, így van idő a lépések megfontolására.
Rossier közölte, hogy Svájc először azt vizsgálja meg, eleget lehet-e tenni a választók akaratának olyan módon, hogy az ne sértse az EU-val kötött megállapodást, ám ha ez nem lehetséges, akkor átfogó képet szeretne alkotni arról, hogy ez potenciálisan milyen hatással lehet Svájc és az EU kapcsolatainak egészére. A február 9-én tartott népszavazáson a svájciak hajszálnyi többsége úgy döntött, hogy Svájcnak vissza kell állítania az EU-tagokkal szembeni kvótarendszert a bevándorlás korlátozására. Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de kétoldalú megállapodás alapján jelenleg az uniós állampolgárok többsége az alpesi országban is szabadon vállalhat munkát. Svájc és az Európai Unió a kilencvenes években hét területen kötött egymással kétoldalú megállapodásokat, ezek közül az első a személyek szabad mozgását teszi lehetővé. A megállapodásnak ugyanakkor része egy úgynevezett guillotine záradék, amely mindkét fél számára lehetővé teszi az összes megállapodás felmondását, ha Svájc vagy az EU megszegi vagy felmondja valamelyik egyezséget.
