A börtönéből most kiszabadult Julija Timosenko volt kormányfő helyszíni beszédét megelőző szertartáson részt vevő több tízezres tömegből sokan mobiltelefonjaikkal és mécsesekkel világítottak a tüntetők és a rohamrendőrök keddi és csütörtöki összecsapásaiban elesettekre emlékezve. A színpadon az áldozatok portréja is feltűnt, a mikrofonokra fekete szalagokat akasztottak. Sokan virágokkal érkeztek a térre, a szertartás alatt templomi kórus énekelt.
Az áldozatul esett egyik tüntető holttestét nyitott koporsóban vitték a térre, a szertartás végén helyezték rá a fedelet. A férfi orvlövészek áldozata lett. A beszédekben emlékeztettek arra, hogy sokan barikádharcokban estek el.
A Függetlenség terén tartott beszédében Timosenko hősöknek nevezte a tüntetőket. Hangoztatta, hogy a vérontásért felelős emberek a „legkegyetlenebb” büntetésben részesülnek majd. „Évszázados szégyen lenne, ha megbocsátanánk nekik” – hangoztatta.
„A legfontosabb, hogy méltóvá váljunk azoknak az emlékéhez, akik életüket áldozták” – hangoztatta Julija Timosenko.
Az Egyesült Államok kész arra, hogy támogassa Ukrajnát azon az úton, amely visszavezet a demokráciához és a gazdasági növekedéshez – ezt már az amerikai pénzügyminiszter jelentette ki vasárnap. Jack Lew az ausztráliai Sydneyben nyilatkozott egy nemzetközi pénzügyi tanácskozást követően. Hozzátette, hogy említett törekvésében más államokkal, köztük Oroszországgal is együtt kíván dolgozni.
Lew a legnagyobb fejlett és felzárkózó iparú országokat tömörítő G20-as csoport pénzügyminiszteri találkozóján vett részt. Külön megbeszélést folytatott orosz kollégájával, Anton Sziluanovval az ukrajnai helyzetről azt követően, hogy Viktor Janukovics államfőt Kijevben menesztették, a bebörtönzött Julija Timosenko volt kormányfőt pedig szabadlábra helyezték.
Az ukrán parlament szombaton elmozdította tisztségéből Viktor Janukovics államfőt, és előre hozott elnökválasztást írt ki május 25-re. A határozat elfogadásával szinte egy időben szabadon távozott a harkivi kórházból Julija Timosenko 2011-ben bebörtönzött volt ukrán kormányfő, aki több mint két év után nyerte vissza szabadságát. A szombati nap krónikája.
Az mno.hu szombati percről percre tudósítását ide kattintva érheti el. A pénteki eseményekről itt tájékozódhat.
Sajtótájékoztatóján Jack Lew úgy fogalmazott: országa kész támogatni Ukrajnában azokat a reformokat, amelyek a gazdasági stabilitás, a demokrácia, a növekedés megteremtését szolgálják.
Sziluanov mindazonáltal arról is nyilatkozott, hogy Oroszország egyelőre kivár annak a kétmilliárd dollárnyi ukrán államkötvénynek a megvásárlásával, amelyet a múlt héten helyezett kilátásba. Az orosz vezetés még Janukoviccsal állapodott meg egy 15 milliárd dolláros hitelprogramban, és ennek részét képezni a 2 milliárdos ügylet. Sziluanov Sydneyben azt mondta, hogy akkor döntenek majd ebben a kérdésben, amikor megalakul az új ukrán kormány.
Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnának nem lesz könnyű dolga idén, mert nagy adósságokat kell törlesztenie, egyebek között a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). A kérdést megtárgyalták a G20-as csoport pénzügyminiszteri találkozóján, és azt is, hogy az ukrán vezetés folyamodjon kölcsönért az IMF-hez a strukturális reformok megvalósítása érdekében. Éppen ezért az első teendő a kormány megalakítása lenne, továbbá a hatalmi szervek kialakítása, hogy ezt követően az új kormány az IMF-hez fordulhasson. Sziluanov szerint ez teljes mértékben megfelel Ukrajna érdekeinek.
Hangoztatta, Oroszország érdekelt a helyzet további rendezésében, az ukrajnai politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok normalizálásában.
Az Európai Unió kész jelentős pénzügyi segítséget felajánlani Ukrajnának, ha már lesz új kormánya – jelentette ki vasárnap Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa Sydneyben. Hangsúlyozta, fontos, hogy „világos európai perspektívát mutassanak az ukrán népnek, amely bebizonyította elkötelezettségét az európai értékek iránt”.
Hozzátette, hogy „készek vagyunk jelentős pénzügyi támogatást adni Ukrajnának, amint egy demokratikus alapokon álló politikai megoldás született, és amint megalakult új kormánya, amely hitelesen és komolyan elkötelezi magát az intézményi és gazdasági reformok megvalósítása terén”.
A pénzügyi biztos arra a kérdésre, hogy mennyire lenne jelentős az EU támogatása, azt felelte: az unió felbecsüli a szükségleteket. „Meg kell felelnünk ennek a történelmi kihívás adta helyzetnek” – mondta.
Hasonlóan nyilatkozott Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, aki szerint az IMF kész segítséget nyújtani Ukrajnának, ha az a nemzetközi pénzügyi szervezethez fordul. Ukrajna az IMF tagja – mondta. Ha Kijev pénzügyi vagy gazdasági segítségért folyamodik, akkor ezt az IMF kész megtenni. Hangsúlyozta ugyanakkor, az IMF-nek szüksége van arra, hogy „legyen valaki Ukrajnában, akivel ezt a kérdést meg lehet vitatni”.
Felelős magatartásra szólította az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ukrajnai válságban érintetteket, kiemelten sürgetve a jogállami szabályok és az alkotmány betartását. Szombat késő este Brüsszelben kiadott közleményében Catherine Ashton hangoztatta, hogy meg kell őrizni Ukrajna egységét és függetlenségét.
A válság hosszú távú megoldásához szükség van alkotmányos reformra, egységkormány alakítására és demokratikus választásokra – szögezte le a főképviselő, aki a további párbeszédet is fontosnak tartja a felek között. Hangoztatta, hogy az unió kész segíteni ezt a folyamatot. Hozzátette, hogy Brüsszel továbbra is éberen figyeli az ukrajnai helyzetet.
Ashton üdvözölte egyúttal Julija Timosenko volt kormányfő szabadlábra helyezését. A politikai indíttatású eljárásokat elítélő EU-álláspontra utalva úgy vélte, ez fontos lépés abban a folyamatban is, amelynek célja, hogy megszüntessék az országban a „szelektív igazságszolgáltatás” gyakorlatát.
Közleményt adott ki Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is. Ebben azt kérte, hogy minden érintett fél Ukrajna egységének megőrzését szem előtt tartva cselekedjen. Az eddigieknél is fontosabbnak minősítette, hogy a felek között megmaradjanak a kommunikációs csatornák, és meglegyen a készség a kompromisszumokra. Sürgette, hogy mielőbb jöjjön létre cselekvőképes átmeneti kormány.
Francia kollégája, Laurent Fabius Pekingben az AFP hírügynökségnek nyilatkozva szintén a nemzeti egység megőrzését, az erőszak elkerülését, az új kormány létrehozását tartotta a legfontosabb teendőknek. Ő is külön üdvözölte Timosenko elengedését.
Ukrajnában a külügyminisztérium személyzete nyilatkozatot adott ki, amelyben annak a véleményének adott hangot, hogy Leonyid Kozsarát, a tárca eddigi vezetőjét már nem tartja illetékesnek Ukrajna nemzetközi képviseletében. Mint fogalmaztak, Kozsarának nincs már meg az ehhez szükséges „erkölcsi tekintélye”. Ezért arra sürgették a parlamentet, hogy haladéktalanul nevezzen ki ügyvivőt a minisztérium élére.
Az ukrán diplomáciai képviseletek természetesen folytatják a munkát az ország és az állampolgárok érdekeinek szolgálatában – erősítette meg a nyilatkozat.
