Arra hívták fel Moszkvát, hogy hagyjon fel a Krím megváltoztatására irányuló összes erőfeszítésével, amelyek megsértik az ukrán alkotmányt és a nemzetközi jogot. „Egy ilyen referendumnak nem lenne jogi hatálya” – szögezték le az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán vezetői és az EB elnöke.
Rámutattak, hogy a népszavazás nem megfelelő előkészítése és az orosz csapatok megfélemlítő jelenléte miatt a folyamat mélyen elhibázott lenne, és annak ily módon nem lenne erkölcsi ereje sem. „Ezen okok összessége miatt nem ismernénk el a végeredményt” – hangzott a közös közlemény, amelyet szerdán a Fehér Ház ismertetett.
A Krím annektálása az ENSZ alapokmánya, a helsinki záróokmány, az 1997-es orosz–ukrán barátsági és együttműködési szerződés, az 1997-es kétoldalú bázismegállapodás és az 1994-es budapesti memorandum megsértését jelentené. A félsziget elcsatolása súlyos következményekkel járna a minden állam egységét és szuverenitását védelmező jogrend számára is – figyelmeztettek a közleményben.
„Ha Oroszország ilyen lépést tenne, akkor mi egyénileg és kollektíven is további lépéseket fogunk tenni” – szögezték le a G7-csoport vezetői és az EB elnöke.
Egyúttal arra szólították fel Oroszországot, hogy haladéktalanul csillapítsa a konfliktust a Krímben és Ukrajna egyéb részein, csapatai létszámát csökkentse a konfliktus előtti szintre, katonáit vezényelje vissza a helyőrségeikbe, kezdjen közvetlen tárgyalásokat Ukrajna kormányával, és éljen a nemzetközi közvetítésre és megfigyelésre vonatkozó ajánlatokkal a lehetséges jogos aggályainak orvoslása érdekében.
„Mi, a G7 vezetői sürgetjük, hogy Oroszország csatlakozzon hozzánk, hogy diplomáciai úton dolgozzunk együtt a jelenlegi válság megoldásáért, és támogassuk a haladást egy szuverén, független, befogadó és egyesült Ukrajna érdekében” – állt a dokumentumban.
A közös közleményt kibocsátó hatalmak emlékeztették Oroszországot, hogy mindaddig felfüggesztettek minden, a G8-csoport (a G7-csoport plusz Oroszország) szocsi csúcstalálkozójával kapcsolatos előkészítő tevékenységet, amíg Moszkva nem változtat irányt, és amíg a helyzet nem tér vissza egy olyan állapotba, amelyben a csoport érdemi megbeszélést tudna folytatni.
Ukrajna eközben megerősítette katonai jelenlétét az orosz határ mentén, de Vitalij Jarema ukrán miniszterelnök-helyettes az ukrán kormány ülésén elhangzott bejelentése alapján a provokációra nem felelnek. „Egy provokációt se követett válasz. Egy konfliktusnak se volt folytatása. Amikor ellenlábasaink azt látták, hogy terveik nem működnek, zsoldos agitátorokat kezdtek bevonni, hogy belülről szítsák a feszültséget” – mondta.
Angela Merkel német kancellár pedig az Európai Uniót is fájdalmasan érintő Oroszország elleni szankciókról beszélt.
